Az áprilisi és májusi hónapokban átlagosan 8,6 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset hazánkban, vagyis továbbra is jelentős növekedést mutat historikus és nemzetközi összevetésben egyaránt. A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedésének ideiglenes torzításait kiszűrve a régió leggyorsabb bérnövekedését regisztrálhattuk Magyarországon, ami érdemben meghaladja az inflációt. A reálbérek emelkedése fontos támasza lehet a lakossági fogyasztás és a GDP gyors visszapattanásának – írta a portfolio.hu
A koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenés és kínálati akadályok számos formában kényszerítették alkalmazkodásra a vállalatokat, amelynek egyik következménye a bérdinamika mérséklődése. A vállalatok leépítéssel, fizetés nélküli szabadsággal, a munkaidő csökkentésével, kényszerszabadsággal vagy a bérek újratárgyalásával reagáltak a hirtelen bevételkiesésre.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei ellenére a hazai bérindex csak enyhe lassulást mutatott az elmúlt hónapokban. A magyar gazdaságban a nominális és reálbérek 2016 óta jelentősen emelkedtek a feszes munkaerőpiaci kondícióknak és a bérmegállapodáshoz kapcsolódó intézkedéseknek (adócsökkentések, minimálbér-emelések) köszönhetően. 2019-ben a béremelkedés üteme átlagosan 11,4 százalék volt és az év eleji (január-februári) adatok alapján erőteljes, 9 százalék körüli bérdinamikára lehetett számítani 2020-ban is. A koronavírus-járvány felülírhatta volna a folyamatokat, de nem ez történt. 2020 április-májusban (a koronavírus által leginkább sújtott időszakban) a teljes munkaidősekre vonatkozó bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 8,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Figyelemre méltó, hogy az első negyedévhez képest ez csupán 0,5 százalékpontos lassulást jelent, ami a megváltozott gazdasági körülményekhez képest elenyészőnek tekinthető.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
- Hirdetés -