Megkongatta a vészharangot a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, szerinte kórházbezárásokra van szükség. A hír annak fényében kiemelt jelentőségű, hogy a kamara vezetéséből került miniszteri pozícióba Hegedűs Zsolt, míg a politikai államtitkára Svéd Tamás, a MOK eddigi főtitkára lett, aki már korábban is a kórházbezárások szükségessége mellett érvelt.
A kampányban még azt ígérte a Tisza Párt, hogy minden vidéki kórházat megvédenek, ám kormányra kerülve könnyen lehet, hogy 180 fokos fordulatot vesznek. Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán jelezte, hogy Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a HVG-nek adott interjúban arról beszélt, hogy kórházakat kell bezárni.
Takács szerint gyorsan beigazolódni látszanak azok a félelmek, amelyeket korábban a Tisza Párt egészségügyi politikájával kapcsolatban fogalmaztak meg. Külön bírálta, hogy szerinte a politikailag aktív Magyar Orvosi Kamara vezetéséből került miniszteri pozícióba Hegedűs Zsolt, miközben a kellemetlen bejelentéseket a kamara elnökével mondatják ki. Takács Péter rámutatott:
“a rossz híreket nem közvetlenül a kormány kommunikálja.”
.
Megjegyzendő, hogy Hegedűs Zsolt politikai jobbkeze is a MOK-tól érkezett, ugyanis Svéd Tamás, a kamara eddigi főtitkára lett az Egészségügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Svéd még két éve a 24.hu-nak adott interjúban szintén hitet tett a kórházbezárások mellett. Úgy vélekedett, hogy
“igen, ki lehetne mondani azt a szót, hogy kórházbezárás.”
Azzal, hogy az orvosi kamara meghatározó vezetői kerültek kormányzati pozícióba, korántsem túlzás az elképzelés, hogy a MOK által képviselt irányvonal kerüljön előtérbe az Egészségügyi Minisztériumban. Ha valóban kórházbezárásokra készülhet a Tisza-kormány, azzal a 2010 előtti szocialista-liberális országvezetés egyik legfájdalmasabb elemét hoznák vissza.
A baloldal egymás után zárta be a kórházakat
Emlékezetes, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok idején drasztikus kórházbezárásokra került sor, továbbá számos kórházban csökkentették az aktív ágyak számát, összevonások, kapacitásleépítések történtek. A kórházbezárások kulcsfigurája volt Molnár Lajos, aki – bár pártonkívüli volt – az SZDSZ támogatásával lett egészségügyi miniszter.
Még 2006-ban Gyurcsány és Molnár tervei nyomán kidolgoztak egy kórházbezáratási törvényt, amelyet a Fidesz tiltakozása ellenére megszavazott a parlament.
Nem kerülhette el a bezárást – többek között – a Schöpf-Merei Ágost kórház és anyavédelmi központ, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (közismert nevén Lipótmező), valamint a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet sem. Ezek közül a Lipótmező bezárása váltotta ki a legnagyobb felháborodást, hiszen az 1868 óta működő intézmény európai színvonalú volt.
Gyakori volt a helycsere az egészségügyi tárca élén
Érdemes felidézni, hogy a Gyurcsány-korszak kórházbezárásait elindító Molnár Lajos kevesebb, mint egy évvel a kinevezése után megbukott. Ugyanis 2007-ben lemondott az egészségügyi miniszteri posztról, miután összekülönbözött Gyurcsánnyal a több-biztosítós modell bevezetésén.
De hagyományosan fogyóeszközök voltak a szocialista-liberális kormányzás időszakban az egészségügyi miniszterek.
Molnár után egy évig Horváth Ágnes töltötte be a pozíciót, amiből Gyurcsány a 2008-as szociális népszavazáson elszenvedett vereség után mentette fel. Emlékezetes, hogy az ellenzékben lévő Fidesz a vizitdíj és kórházi napidíj (illetve a tandíj) megszüntetése ügyében kezdeményezett népszavazást, amin a magyarok nagy többségben támogatták a kezdeményezésüket. Horváth Ágnes után a ciklusból hátralévő két évben Székely Tamás volt az egészségügyi miniszter Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányában is.
A 2002–2006 közötti kormányzati ciklusban szintén három egészségügyi minisztert fogyasztott el az akkori balos kormány. Először Csehák Judit állt a tárca élén, aki alig több mint egy év után bedobta a törülközőt. Az akkori sajtóhírek szerint a döntés mögött az egészségügyet érintő forráscsökkentés állt. Csehákot követte Kökény Mihály a poszton, de egy év után kikerült a kormányból, amikor Medgyessy Pétert Gyurcsány Ferenc váltotta a miniszteri poszton. Végül Rácz Jenő fejezte be a ciklust a tárca élén.
Elfogyhat a levegő Hegedűs körül is
Természetesen nem lehet a korábbi egészségügyi miniszterek munkájából kiindulva messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozólag, hogy vajon mennyire lehet stabil Hegedűs Zsolt pozíciója a Tisza-kormányon belül. Azonban a hivatali elődök példái intő jelek lehetnek a mindenkori miniszter számára, hogy az egészségügyben a radikális kormányzati döntések (például korházbezárások) vagy éppen a forráshiány könnyen vezethetnek személyi változásokhoz.
Korábban Magyar Péter bejelentette, hogy a kormányban négy tárcavezetőnek, köztük az egészségügyi miniszternek vétójoga lesz. A miniszterelnök érvelése szerint az a négy tárcavezető kapott vétójogot, amelyek előtt a legnagyobb feladat áll. Látszólag ez stabilizálhatja Hegedűs pozícióját, azonban a bejelentés után Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője úgy vélekedett a Magyar Nemzetnek a vétójogról, hogy az
“egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél.”
.
Borítókép: illusztráció!
- Hirdetés -