Vélemény

Moderari: Hogyan gyűlölünk mi magyarok?

Minden korszaknak, minden ideológiának megvolt a maga bélyege, amit az ellenfeleire, ellenségeire szeretett ráégetni.

Szavak, amik valamikor még jelentettek valamit, de a jelentésük az idők során a túlhasználatban elkopott, jelentéktelenné vált.

A modern szitokszavakkal is ez a helyzet. Xenofób, homofób, iszlamofób, náci, rasszista – ezek is egyre inkább olyan címkévé váltak, amit az új világrend kiszolgálói, terjesztői ragasztgatnak azokra, (nagyjából mindenkire), aki mégoly óvatosan is, de kiénekelnek az egyedül üdvösnek vélt – most éppen „nyugati” – politikai kánonból.

Nem fogok végig menni a listán. Egyrészről felesleges, másrészről nem is lehet, mert minden nap új bűnt találnak ki és sütnek ránk.

Egyet azért nézzünk meg:

A xenofóbia, (magyarul idegengyűlölet) görög eredetű szó, a ξένος (xenosz) „idegen” és a φόβος (phobosz) „félelem” szavak összetétele. „Tiszta görög …”

Szép a nyelvészet, de fontosabb, hogy mi magyarok tényleg gyűlöljük az idegeneket? Gyűlöljük a bevándorlókat?

A tapasztalati tény, hogy nyitottak vagyunk, ha valaki vendégként érkezik, akkor is, ha végül köztünk marad.

Érdekes ennek a háttere is. A szocializmusban szoktuk meg, de manapság is ismerős a jelenség: Afrika, Ázsia elküldi hozzánk legtehetségesebb leányait, fiait, hogy tanuljanak az egyetemeinken, majd a megszerzett tudást otthon használva segítsék a hazájukat, népüket. Sokan haza is mennek, de nem mindenki. Van, aki itt esik szerelembe, megházasodik, megtelepszik, dolgozik, gyermeket nevel. Velünk, köztünk. Olyanná válnak, mint mi; gyakran olyanná, mint közülünk a legjobbak.

Ez bevándorlás? Igen. Gond ez? Nem, egyáltalán nem.

De ne csak az orvosainkra gondoljunk: ha kereskedni, ha kenyeret sütni, ha a gyárba dolgozni jön hozzánk valaki hivatalosan, törvényeinket, szokásainkat tiszteletben tartva, köztünk igazán békességben élhet.

Ismerjük őket, ismerjük a gyermekeiket. Jó helyen vannak itt, és őszintén remélem, hogy ezt ők is így gondolják.

Szóval, hogyan gyűlölünk mi magyarok?

Szerintem leginkább sehogy.

                                                                                                                                  Moderari

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Novák Katalin: A család jelenti a fenntarthatóság zálogát

cs3_admin

Jeszenszky Zsolt: Csak nem egy amerikai szerveren fut a magyar ellenzéki előválasztás?

cs3_admin

Orbán Viktor beszéde a Mathias Corvinus Collegium tanévnyitó ünnepségén

cs3_admin

Szakács István: Vujity Tvrtko amit mondott abban van valami…

cs3_admin

Bayer Zsolt: Anglia és a rasszizmus

cs3_admin

Szentesi Zöldi László: A reformkorban Bécsből nézve subás-szűrös parasztok voltunk

tk_arpad

Schmidt Mária: Nyílt levél Boris Johnsonnak

cs3_admin

Soltész Miklós: Előbb lohad le majd a nagy LMBTQ-nyomulás, mint hogy az emberek térdre esnének előtte

cs3_admin

Hámori Tamás: Egy másik oldalon felgyűlt kommentekre reagáltam

cs3_admin

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább