Sipos Anna művészettörténész új könyvével jelentkezik, hűségesen Szenteshez, értékeihez és a város helytörténethez illeszkedve. “Szentes szecessziós építészete” címmel kerül bemutatásra kutatása 2025. május 8-án a Szentes Városi Könyvtárban.
Sipos Anna 2021-ben a Tóth József Színház és Vigadóban a város ikonikus szecessziós épületéről, az egykori Petőfiről mesélt, annak építészeti múltját és jellemzőit ismertetve. 2022-ben mutatta be a helyi közönségnek a szentesi építész, Dobovszky József életútjáról, munkásságáról folytatott kutatásai alapján megjelent akkori könyvét. A kötet a Kunszentmártoni Zsinagóga történetén keresztül tér ki azokra az épületekre, amelyek Dobovszky munkásságának állomásai és építészeti jegyeiket tekintve a szecesszió, Komor Marcell munkásságának hatásait igazolják.
A következőkben figyelemfelkeltő szándékkal kaphatunk némi bepillantást a “Szentes szecessziós építészete” címmel megjelent új könyvéből:
“A 19. század végén Európában új művészeti áramlat jelent meg, a szecesszió, amely az építészetben is hamar népszerűvé vált. Magyarországon is számos irányzata alakult ki és terjedt el. Az ország keleti felén, a Tisza vonala mentén elnyúló Alföld különösen gazdag szessziós középületekben és lakóházakban.
Szentes városa a Tisza partjához közel, az Alföld déli részén fekszik. A 19. század végén rohamos fejlődésnek induló mezőváros építészetében szintén megjelent a szecesszió több irányzata. Megfigyelhető a Lechner Ödöntől eredeteztethetőmagyaros szecesszió, az Otto Wagner tanítványai révén terjedő, geometrikus és klasszicizáló jegyekkel játszó bécsi szecesszió, valamint az angol Arts and Crafts mozgalom szellemiségével szimpatizáló és a népi építészet gyökereit kereső Fiatalok építészcsoport organikus formakincse. És még folytathatnánk a sort.
Bár Szentesen szívesen használtak szecessziós stílusú díszítményeket az épületek homlokzatain és belső tereiben, az új, divatos stílus mégsem szorította ki a zömében klasszicizáló, barokkizáló jegyeket mutató historizmust, hanem azzal párhuzamosan virágzott.
Pályakezdőként az ország egy-egy, később jelentős karriert befutó építésze is dolgozott a városban, mint Komor Marcell és Jakab Dezső, vagy Borsos József. Ám szessziós épületeink zömét helyi mestereknek köszönhetjük. Kiemelkedik közülük a szentesi születésű Dobovszky József István és Bene Árpád, valamint Szabó László és Szabó Mihály, akik unokatestvérek voltak. Mészáros Sándor, aki a szomszédos Csongrád meghatározó építőmestere volt, szintén több házat tervezett Szentesen.
A város fejlődését az első világháború kitörése akasztotta meg. S bár a szakirodalom is ezt az eseményt tekinti a szecesszió végpontjának, mikor Szentes polgárai 1924 körül ismét új házak építésébe fogtak, még mindig szívesen alkalmazták a szecesszió hullámos íveit, növényi díszeit, igaz már sokkal leegyszerűsítettebb, geometrikusabb formában…”
A Szentes Városi Könyvtárban május 8-án 17 órától várja az érdeklődőket Sipos Anna művészettörténész és Brunner Attila a Balogh Bertalan Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke.
- Hirdetés -