A rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési program részesei vagyunk – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára szerdán, a Portfolio “Agrárium 2025” konferencián, Kecskeméten.
Farkas Sándor kifejtette: az agráriumban most olyan történelmi léptékű változás zajlik, amely hosszú időre meghatározza életünket. A szektorban dolgozók modernizációs és fejlesztési áttörés részesei, alakítói lehetnek, és az Agrárminisztérium célzott támogatásokkal kívánja elősegíteni ezt a folyamatot.
A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés nem a gazdálkodók belügye, hanem Magyarország önellátásának alapja, a vidék gerince, hagyományok folytatója, közösségformáló erő, kiemelkedő jelentőségű foglalkoztatási ágazat – hangsúlyozta és rámutatott: a kormány ezért nemzetstratégiai ágazatként tekint az agráriumra és annak szereplőire.
Az államtitkár felidézte: 2024 második felében Magyarország az Európai Unió soros elnökeként olyan agrárstratégiát tett le az asztalra, amely egyaránt fókuszál a gazdálkodók tisztes megélhetésére, a teljes értékű élelmiszer-önellátás biztosítására, valamint a környezeti és a versenyképességi szempontok egyensúlyára.
Kiemelte: Magyarország a jövőben is kiáll a területalapú támogatások mellett: több százezren írták alá az agrárkamara és a MAGOSZ által tavaly ősszel erről indított agrárpetíciót – mondta.
Az ágazat teljesítményét elemezve Farkas Sándor egyebek mellett kiemelte: uniós összevetésben a magyar agrárium a teljes termelékenységi mutató szerint az ötödik, a területi termelékenységet jelző mutató szerint pedig a hetedik legnagyobb növekedést érte el az elmúlt másfél évtizedben. A feldolgozott termékek aránya az agrárexporton belül 62 százalékról 74 százalékra emelkedett – fűzte hozzá.
Tavaly a vidékfejlesztési támogatások keretében csaknem 585 milliárd forinthoz jutottak a gazdák, a vidéki vállalkozások és az önkormányzatok. A legnagyobb kifizetett összeg az agrárberuházási felhívásokhoz kapcsolódott: több mint 264 milliárd forintot fordított a kormány erre a területre – sorolta az államtitkár.
A terület- és állatalapú támogatásokról jelezte: folyamatos a 2024-es egységes kérelmek kifizetése. Március közepéig 27 jogcímen, 159 ezer főnek csaknem 518 milliárd forint értékű kifizetés történt, ezen felül még további 300 milliárd forint érkezik a gazdákhoz, amit a Magyar Államkincstár a továbbiakban ütemezetten folyósít.
Az új agrártámogatási ciklusban már 35 pályázati felhívás jelent meg, mintegy 1375 milliárd forint összeggel. Az élelmiszer- és takarmányfeldolgozást, az állattartást, öntözést, valamint a kertészetet érintő nyolc pályázatra a keretösszeget négy-ötszörösen meghaladó, majdnem 1800 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett – emelte ki.
A legújabb beruházási kiírások közül felhívta a figyelmet a terménytárolók, -tisztítók és vetőmagüzemek fejlesztését segítő pályázatra, melyre összesen 50 milliárd forint értékben lesznek benyújthatók támogatási kérelmek április 30-tól, illetve május 28-tól. A lehetőségek éve lesz az idei a mezőgazdaságban, a finanszírozásban pedig több könnyítést is bevezetett a kormány – fogalmazott az államtitkár.
Szólt arról is, hogy a Vidékfejlesztési Programban is nagy hangsúlyt fektettek az öntözési kapacitások fejlesztésére: több mint 1200 termelői vízgazdálkodási projektet támogatva 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúra is megújult. A jelenlegi agrártámogatási ciklusban is ösztönzik a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását – hangsúlyozta végül Farkas Sándor.
- Hirdetés -