Magyarország számára nem kedvező az új migrációs és menekültügyi paktum – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint hazánknak több mint 7700 menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben egyelőre kérdéses, hogyan működik majd a rendszer egy újabb migrációs válsághelyzet esetén.
“Magyarország számára nem kedvező az új migrációs és menekültügyi paktum” – erről beszélt lapunknak Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Mint ismert, június 12-től, azaz mától életbe lép az EU migrációs és menekültügyi paktuma, ami egységes, kötelező rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közti elosztására. Tavaly az EU-ban 669 400 első alkalommal benyújtott menedékkérelmet és 178 000 szabálytalan határátlépést regisztráltak.
A helyzet óriási nyomást helyez az öt, az úgynevezett középső mediterrán útvonal mentén fekvő tagállamra:
- Spanyolországra,
- Olaszországra,
- Franciaországra,
- Németországra
- és Görögországra.
A paktum értelmében a migrációs nyomás alatt álló országokkal való szolidaritás értelmében a tagállamoknak három lehetőségük van:
- menedékkérők átvétele,
- technikai támogatás
- vagy pénzügyi hozzájárulás.
Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal. Az Európai Bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve. Ennek megfelelően a magyar kormánynak arányos módon kellene hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással.
A migrációs paktum legnagyobb terhe
Dócza Edith Krisztina tájékoztatott: a mától életbe lépő uniós szabályozás legnagyobb terhe az lesz, hogy Magyarországnak 7716 menedékkérő elhelyezésére és ellátására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben az uniós rendszer működőképessége számos ponton még kérdéses. Az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél. Akkor is üzemeltetni kell, ha egyetlen menedékkérő sem tartózkodik ezekben a létesítményekben. A vezető elemző felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a frontországok nem tartanak igényt technikai támogatásra, akkor
kérhetik a tagországoktól a menedékkérők átvételét vagy az egy bevándorló után fizetendő napi 20 ezer eurós pénzügyi hozzájárulást.
A szakértő szerint a migrációs paktum valódi próbája egy újabb tömeges migránsáradat esetén következhet el. Mint fogalmazott, egyelőre nem látható, hogy a rendszer miként működne egy, a 2015-öshöz hasonló válsághelyzetben, különösen annak fényében, hogy az uniós tagállamok felkészültsége még nem teljes.
A paktum ösztönözheti a migrációt?
Rámutatott arra is, hogy több országban késik a szükséges jogszabályok átültetése, és a biometrikus Eurodac adatbázis fejlesztése is jelentős lemaradásban van. A vezető elemző tájékoztatott: hosszabb távon
az Európai Unió egyre erősebben igyekszik bevonni a Nyugat-Balkánt az illegális migráció kezelésébe.
Ennek részeként bővítik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex hatásköreit, valamint fokozzák az együttműködést Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával. A cél többek között a határőrizeti együttműködés javítása, a vízumpolitikák uniós normákhoz igazítása és a visszafogadási megállapodások hatékonyabb végrehajtása.
Arra a kérdésre, hogy a paktum ösztönözheti-e a migrációt, Dócza Edith Krisztina azt mondta:
“jelenleg ez nem látható.”
Emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni útvonalon tavaly 42 százalékkal csökkent az illegális migráció, míg az idei év első hónapjaiban további visszaesést regisztráltak. Figyelmeztetett, hogy a közel-keleti fejlemények, különösen az iráni helyzet, illetve az afgán migráció újabb nyomást helyezhetnek Európára. Az afgán állampolgárok továbbra is a legnagyobb létszámban érkező csoportok közé tartoznak, miközben Irán és Pakisztán tovább folytatja a kitoloncolásokat.
.
Borítókép: illusztráció
- Hirdetés -