Az Oszmán Birodalom kései és az 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság korai időszakában készített, de meg nem valósult magyar építészeti tervekről nyílt csütörtökön kiállítás az ankarai Kortárs Művészetek Központjában (Cagdas Sanatlar Merkezi).
Mátis Viktor, Magyarország ankarai nagykövete megnyitó beszédében felidézte, hogy a török-magyar kapcsolatok különösen a Török Köztársaság korai időszakában nagyon jók voltak, és azon dolgoznak, hogy napjainkban is ugyanarra a szintre emeljék azokat. Az ankarai nagykövet jelezte: a két ország 2024-ben közös kulturális évet rendez, amelynek előkészítését már meg is kezdték.
A kiállításon felsorakoztatott munkák közül az egyik legjelentősebb Vágó Józsefé volt, aki 1937-ben indult a harmadik, és egyben jelenlegi nemzetgyűlés tervpályázatán. Kovács Máté Gergő építészmérnök, a tárlat egyik kurátora az MTI-nek elmondta, hogy bár a parlament nem a magyar tervező elképzelései alapján valósult meg, mégis volt magyar vonatkozása, mert a kivitelezés irányításán a nagyváradi születésű Hillinger Ferenc is dolgozott.
Kovács Máté Gergő érdekességként hozzátette: Mustafa Kemal Atatürk, a köztársaság alapítója ankarai síremlékének, az Anitkabirnak a tervpályázatán az egyik zsűritag szintén magyar volt, Weichinger Károly építész, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora.
A magyar építészek tervei között szerepelt még az isztambuli Karaköy városrész nemzetközi hajóállomásának közönségforgalmi épülete, továbbá egy templom, egy szálloda, egy apartman- és irodaház, illetve egy családi ház is.
A tárlat a magyar munkákon túl 20. századi török építészek budapesti terveit is bemutatja, összehasonlításba helyezi a magyar terveket a kor német-török építészeti kapcsolataival, valamint rövid betekintést nyújt az 1960-tól napjainkig tartó periódus törökországi magyar alkotásaiba is.
Mindezen felül a kiállítás animáció útján segít életre kelteni a terveket, valamint lehetőséget ad arra is, hogy a látogatók szavazzanak az általuk preferált munkára.
A tárlat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, az Isztambuli Magyar Intézet, az isztambuli Yildiz Műszaki Egyetem, valamint a Török Építészeti Kutatóközpont együttműködésével jött létre. A kiállítást a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány és a Tungsram szponzorálta.
A bemutatott anyagot magyarországi, törökországi, olaszországi és németországi archívumokból, továbbá az érintett építészek még élő családtagjaival folytatott beszélgetésekből állították össze.
A tárlat február 25-ig ingyenesen látható a török fővárosban.
MTI, fotó: EE
- Hirdetés -