Belföld

A digitális tanítás a jövőben is része lehet az oktatásnak

Cute Boy Studying at Home

A veszélyhelyzetben már alkalmazott digitális munkarend a jövőben is része lehet az iskolai oktatásnak. Ezt egy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosítás tartalmazza.

    A nemzeti köznevelési törvény változtatása értelmében a tanév bizonyos időszakában vagy valamilyen speciális esetben miniszteri rendelet tenné lehetővé a digitális tanítást. A szabályozás egyetlen esetben sem írná elő kötelezően azt, csupán lehetőséget adna arra garanciális szabályok beépítésével és jellemzően három esetben.
    Egyrészt a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakot megelőző két hétben a végzősök számára, abban az időszakban, amikor az önálló felkészülés nagyobb hangsúlyt kap. A szombatra áthelyezett munkanapokon is lehetőség nyílna a digitális oktatásra, de olyan vis major helyzetekben is, amikor az intézményvezető akár rendkívüli szünetet is elrendelhetne, például azért, mert az iskola épülete használhatatlanná válik.  
    A változtatás ételmében a digitális tanrend idején is iskolai felügyeletet kell biztosítani azoknak, akik nem tudnak otthon maradni, azoknak pedig, akiknek nincs számítógépe vagy internet-elérése, az iskola ad eszközt vagy az iskolai gépek használatát teszi lehetővé számukra.
    A jövőben várhatóan önkéntesen részt vehetnek a pedagógusminősítésben, vagyis címzetes fokozatot szerezhetnek azok is, akik számára az előmeneteli rendszer nem kötelező, például a szakképzésben vagy egyházi intézményben oktatók.
    A bizottsági ülésen vita alakult ki a Horváth László (Fidesz) által kezdeményezett – és a testület által is megszavazott – módosításról, amely előírná, hogy a gyöngyöspatai szegregációs ügyhöz hasonló esetekben a bíróság sérelemdíj helyett oktatási szolgáltatást állapítson meg. Többek között Arató Gergely (DK) kifogásolta ezt, mondván, az kiveszi a bíróság kezéből a jogot annak mérlegelésére, hogy egy személyiségi jogi sérelem orvoslására mit tart szükségesnek.
    Horváth László erre úgy reagált: a módosítást az indította, hogy ne lehessen a gyöngyöspataihoz hasonló pert tervezni, szervezni, mert a döntés szerinte “elkerülte az igazságot”, bár jogszerű volt. Hangsúlyozta: nem szeretnék, hogy hasonló pénzszerző akciókra kapjanak kedvet egyesek és csábítsák be a könnyű és gyors pénz ígéretével az érintetteket, úgy, hogy közben felrúgják a helyi társadalmi békét.
    Az iskolaőr jogintézményét bevezető törvényjavaslaton is változtatást kezdeményezett a testület. Ez rendezi az iskolaőr tudomására jutott információk adatkezelési szabályait a GDPR-nak megfelelően. Emellett az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása, amelynek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg.
    Egy másik módosítás értelmében kizárólag szándékos bűncselekmény elkövetése esetén szüneteltetnék az iskoláztatási támogatást 12 éves kor felettiek esetében egy éven át. Az eredeti előterjesztés minden bűncselekmény-típusra kimondta ezt, így a fiatal által gondatlanságból elkövetett bűncselekményekre is.

MTI

A kiemelt kép illusztráció/Envato elements



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Jó hír: újabb 10 százalékkal emelkedik a tanítók, a tanárok és az óvónők bére

cs3-szerkeszto

Tovább folytatódik 2026-ban is a magyar vidék megerősítése

cs3-szerkeszto

Különleges meteorraj érkezik, ma tetőzik a csillaghullás

cs3-szerkeszto

Részleges nap- és holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás is lesz idén

cs3-szerkeszto

Hamarosan itt a középiskolai központi felvételi: ezekre érdemes figyelniük a diákoknak és a szülőknek

cs3-szerkeszto

2026-ban 11 százalékkal nőtt a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum

cs3-szerkeszto

A 15 év számai: egymillió új munkahely, az átlagbér megháromszorozódott, a minimálbér a négyszeresére emelkedett

cs3-szerkeszto

Világra jöttek 2026 első magyar gyermekei: vidéken és Budapesten is kislányok születtek

cs3-szerkeszto

Sulyok Tamás: találjunk rá mindannyian az összetartozás örömére

cs3-szerkeszto