Csongrád

Reggeli Volán járat: Az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban

Egy elveszett kulcs, egy türelmes sofőr, egy reggeli pillanat, ami csendben helyre tette a világot. Nem történt semmi rendkívüli – mégis minden benne volt, amit emberségről, figyelmességről és egymás iránti tiszteletről tanulhatunk. Egy aranyos történet következik a rohanó világunkból!

Kora reggel indultam dolgozni a Csongrád és Maszlaghalom között közlekedő járattal. Már világos volt, a buszon rajtam kívül csak néhány utas ült. Nem sokkal az indulás után, alig egy kereszteződésnyire, a másik utas szólt a sofőrnek, hogy szeretne leszállni, mert kiesett a kulcsa rajta a ház- és az indítókulcsa is. A helyzet ismerős lehet bárkinek, egy apróság, ami pillanatok alatt hatalmas gondot okozhat.

A sofőr azonban nem csak megállt, hanem visszafordult. Segítőkészen, nyugodtan csak annyit mondott:

„Belefér a menetidőbe, keresse meg nyugodtan.”

Leszálltunk, kerestük, de a kulcs sehol. Az utas mondta, hogy induljon nyugodtan, majd vár egy órát a következőre, de látszott rajta a fáradtság. A busz lassan újra elindult, a vezető figyelte az utat, hátha mégis előkerül. A kulcs meglett. A sofőr azonnal megállt, visszavette az utast, aki hálásan köszönte meg az odafigyelést és emberséget.

Ez a történet nem világrengető, de pontosan az ilyen pillanatokban mutatkozik meg, mit jelent embernek lenni. A buszsofőr példát mutatott figyelemből, türelemből és jóindulatból. Nem sietett, nem legyintett, nem vette semmibe más gondját. Egyszerűen segített. A világ sok esetben nem attól lesz jobb hely, hogy mindig nagy dolgokat teszünk, hanem attól, ha a kis dolgokat emberséggel kezeljük. Ezen a reggelen a Volán egyik sofőrje épp ezt tette.

Nem került semmibe, mégis sokat adott. Egy rövid visszakanyarodás, egy nyugodt mondat, egy pillanatnyi lelassítás. Ez az apró tett egész napra elegendő hitet adhat abban, hogy az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban. Ezért is fontos, hogy időnként észrevegyük az ilyen pillanatokat, és szóvá tegyük őket. Nem azért, hogy ünnepeljünk valakit, hanem hogy emlékeztessük egymást, így is lehet. Legyünk azok az emberek, akik visszafordulnak, ha kell.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Adventi plüssgyűjtést indított a csongrádi Sághy Mihály Technikum

cs3-szerkeszto

Szentesen és Csongrádon is fejlődnek a sajátos nevelési igényű és tartós gyógykezelés alatt álló gyermekeket, tanulókat ellátó intézmények

cs3-szerkeszto

Kiszivárgott a névsor: ezzel a három jelölt-jelölttel készülhet a Tisza Párt a 2026-os választásra a térségünkben

cs3-szerkeszto

Ötödik alkalommal gurulnak a Mikulások Csongrádon

cs3-szerkeszto

Lilába borul Csongrád – a város is csatlakozik a Koraszülöttek Világnapjához

cs3-szerkeszto

Az ország második legjobb gyalogló óvodásai lettek a csongrádi Bercsényi utcai „Kincskereső” Tagóvoda apróságai

cs3-szerkeszto

Jubileumi kiállítás nyílt Csongrádon az 50 éves Művésztelep alkotásaiból

cs3-szerkeszto

A csongrádi Sághy diákjai a szó erejével ünnepelték a magyar nyelv napját

cs3-szerkeszto

Varázslatos Márton-nap a Kossuth téren, ahol Csongrád fényei egybefonódtak

cs3-szerkeszto