1856. november 19-én született Szentesen dr. Mátéffy Ferenc (1856–1927) ügyvéd, hírlapíró, lapszerkesztő, városi és megyei képviselő, Szentes 1902–1918 közötti polgármestere. Tanult, művelt, nagyszívű és haladó gondolkodású városvezető volt, akit városának lakói közfelkiáltással választottak meg. Ma ezek a tulajdonságok szintén példaértékűek lehetnének, de a politikai közélet ma más erényeket ismer el – tisztelet a kivételnek.
A Szentesi Lap 1917. október 14-én megjelent számában így méltatta Mátéffy polgármester addigi működését: “Ő a közjó és a közbékesség jelszavával foglalta el hivatalát, s vissza tudta állítani az anynyira óhajtott közbékességet, s polgármesteri működése során a legkényesebb helyzetekben is át tudta vezetni közügyeink hajóját a béke csöndes vizeire. Az a tizenöt év, amióta dr. Mátéffy Ferenc ül Szentes város polgármesteri székében, a város történetének külön fejezete, amelyet joggal nevezhetünk az alkotások és a városias fejlődés korának…”
Ennyi évtized után visszatekintve megállapítható, hogy Mátéffy Ferenc polgármesterségének időszaka a megvalósult közalkotások tekintetében is párját ritkítja Szentes történetében. Labádi Lajos főlevéltáros közel 20 éve felidézte a legendás polgármester és városépítő életútját:
Szentesen született 1856. november 19-én, apja Mátéffy Ferenc tímármester, földbirtokos, városi és megyei képviselő, édesanyja Batik Lídia. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát szülővárosában végezte, Szarvason érettségizett. Tanulmányait a debreceni jogakadémián folytatta; köz- és váltóügyvédi diplomáját, valamint a jogi doktorátust a budapesti egyetemen szerezte. Rövid ideig a budapesti ítélőtáblán volt joggyakornok, majd hazatérve beállt Reiniger Jakab ügyvédi irodájába, akit Szegedre is követett. 1884 májusában végleg hazatelepült Szentesre, s önálló ügyvédi irodát nyitott. 1886 végén eljegyezte, 1887. szeptember 10-én pedig feleségül vette Nagy Ferenc kereskedő Ilona nevű lányát, akit a város legszebb hajadonjai között tartottak számon. Negyven évi boldog házasságuk alatt hat gyermekük született.
A tehetséges fiatal ügyvéd hamarosan be- kapcsolódott a városi közéletbe. 1889-től 1902-ig nyomdatulajdonosként kiadója és felelős szerkesztője, majd főszerkesztője a város egyik legolvasottabb lapjának a Szentes és Vidékének. 1890-től városi és megyei képviselő, 1892-től tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyész, 1895-től Csongrád Vármegye Közigazgatási Bizottságának tisztiügyésze. A századforduló idején távol tartotta magát az elmérgesedett helyi közéleti csatározásoktól, ennek köszönhette, hogy az 1902. évi általános tisztújításkor a kormánypárt és az ellenzék egyaránt az ő polgármesterré választását támogatta. A viharos tisztújításon Mátéffy elsöprő győzelmet aratott.
Dr. Mátéffy Ferenc megválasztásával a régen óhajtott közéleti békesség helyreállt. A pártok meddő csatározását, a gyűlölködő személyi küzdelmeket felváltotta a város érdekeit szolgáló, fejlődését hatékonyan előmozdító komoly munka. A közalkotások egész sora bizonyítja ezt. Működésének kezdetén elkészült a városi villanytelep és a vármegyei kórház új főépülete (1902); átadták a forgalomnak a Szentes-Csongrád közötti tiszai vashidat, megszervezték a külterületi postaszolgálatot, megkezdődött a felsőpárti munkáslakások építése (1903); felépült a Katolikus Kör Szent Anna utcai épülete (1904) és az új evangélikus templom (1905). 1906 folyamán megnyílt az Orosháza-Szentes és a Szentes-Csongrád közötti vasútvonal, megindult a motorvonat közlekedés, megkezdődött a belső terek és az országutak fásítása, az ártézi kutak tömeges fúratása; felavatták a Református Kör díszes székházát és az új izraelita iskolát; határozat született az utcák és terek elnevezéséről, valamint a házak újraszámozásáról.
Dr. Mátéffy Ferenc méltán viseli Szentes városépítő polgármestere címét. Személyisége és munkája örökérvényű példa mindenki előtt.
- Hirdetés -