A mezőgazdaságban mindig is a termőföld jelentette az alapot, a „földanya” adta a növények táplálékát és erejét. De mi történik akkor, ha a föld elfárad? A modern, intenzív termesztésben, ahol évről évre ugyanazokat a növényeket nevelik ugyanazon a helyen, a talaj kimerül, a termés gyengül, a betegségek elszaporodnak. Erre a kihívásra kínál megoldást a kókuszrost, egy természetes, megújuló termesztőközeg, amely forradalmasíthatja a hazai kertészeti termelést. Erről mesélt portálunknak Boróczki Gergely, a Pro Horto Kft. kereskedelmi igazgatója.
A kimerülő talaj problémája
„Mindannyian tanultuk általános iskolában, hogy a friss, szűz talajban mindig bőséges termés születik. De ha ugyanazt a növényt újra és újra ugyanabba a földbe ültetjük, a talaj kimerül, elveszti tápanyagait és biológiai aktivitását. Már a középkorban is felismerték ezt, és a vetésforgó rendszerével igyekeztek pihentetni, regenerálni a földeket” – mondta Boróczki Gergely.
A mai, intenzív kertészeti technológiák azonban ezt a vetésforgót gyakorlatilag lehetetlenné tették. Az üvegházak, fóliasátrak, modern öntözőrendszerek nem mozdíthatók, a termesztés „röghöz kötötté” vált. Az eredmény: a föld gyorsan elfárad, a termés mennyisége és minősége drasztikusan csökken.
A megoldás a kókuszpálma gyümölcsében rejlik
„Ha nem tudjuk vándoroltatni a növényeket, akkor magát a közeget kell megújítani, amelyben a gyökerek fejlődnek” – magyarázza Boróczki.
Itt lép színre a kókuszrost, a kókuszpálma termésének természetes mellékterméke, amely kiválóan alkalmas termesztőközegnek. A rostokból előállított, porózus szerkezetű anyag remek víz- és levegőmegtartó képességgel rendelkezik, így a növények gyökerei optimális körülmények között fejlődhetnek.
„A kókuszrost egy élő, természetes közeg. Nem halott anyag, mint például a kőzetgyapot, hanem mikroorganizmusokkal teli, egészséges közeg. A benne élő jótékony baktériumok és gombák gátolják a kórokozók elszaporodását, és ezzel természetes védelmet biztosítanak a növényeknek” – mondta a szakember.
Egy-egy termesztési ciklus után a kókuszrost egyszerűen lecserélhető, így minden évben „új életet” kap a növény gyökérzete – ez pedig kompromisszummentes, magas hozamot és jobb minőséget eredményez.
Magyar fejlesztés, nemzetközi együttműködés
A Pro Horto Kft. már 21 éve foglalkozik kókuszrosttal. Amikor elkezdték, Nyugat-Európában már ismert volt ez a technológia, de Magyarországon úttörőként kezdték el fejleszteni a terméket a hazai termelők igényeihez igazítva.
„Az elmúlt két évtizedben rengeteget kísérleteztünk. Mára paradicsomhoz, paprikához, uborkához, szamócához, sőt dísznövényekhez is különböző kókuszrost-keverékeink vannak. Minden termelőnek személyre szabottan, az öntözőrendszeréhez és a termesztési körülményeihez igazítva készítjük el a termesztőközeget” – mondta Boróczki Gergely.
Az alapanyagokat Indiából és Srí Lankáról szerzik be, ahol a kókuszpálma őshonos. A feldolgozás során előkészítik, sterilizálják és speciális módon csomagolják a kókuszrostot, hogy a magyar termelők azonnal felhasználhassák a hazai üvegházakban.
Természetes, egészséges, jövőbe mutató
A kókuszrost nemcsak a termelés hatékonyságát növeli, hanem hozzájárul az egészséges, biztonságos élelmiszerek előállításához is. Mivel nem génmanipulált és nem tartalmaz mesterséges adalékokat, a rajta termelt zöldségek és gyümölcsök tiszták, vegyszermentesek.
„A kókuszrosttal nem csupán a növény nő egészségesebbre, hanem a fogyasztó is biztonságban érezheti magát. Ez a természethez visszanyúló, mégis modern termesztési forma az egyik kulcsa lehet annak, hogy hosszú távon fenntartható maradjon a mezőgazdaság” – hangsúlyozta Boróczki.
A szakember szerint a jövő útja az, hogy a természetes és technológiai szemléletet egyesítsük. A kókuszrost éppen ezt testesíti meg: egyszerre modern és környezetbarát, egyszerre szolgálja a termelők gazdasági érdekeit és a fogyasztók egészségét.
A természet és az innováció szövetsége
Boróczki Gergely és a Pro Horto Kft. filozófiája egyszerű: „A földet nem tudjuk pótolni, de meg tudjuk érteni.” A kókuszrost ezt a megértést szolgálja – a természet logikájára épít, de a modern termesztés igényeihez alkalmazkodik.
„Ha megőrizzük a természet egyensúlyát, és tisztelettel bánunk vele, akkor a növény is meghálálja. A kókuszrost nem csodaszer, hanem egy természetes lehetőség arra, hogy jobb, egészségesebb élelmiszert állítsunk elő – és ez a jövő kulcsa” – zárta gondolatait Boróczki Gergely.
Ez a technológia már most is egyre több hazai termelő üvegházában bizonyít, és minden jel arra utal, hogy a következő években a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés egyik legfontosabb alapközegévé válik.
- Hirdetés -