Meddig mehet el egy köztisztviselő vagy közintézmény-vezető a politikai szerepvállalásban? A válasz kényelmetlen, de világos: nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint egy átlagos állampolgárra.
A törvény valóban biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát, így elvileg bárki részt vehet tüntetéseken vagy kifejezheti politikai álláspontját. De a közszolgálat nem „átlagos” státusz. Aki az önkormányzatot képviseli, annak alapvető kötelessége a pártatlanság, nemcsak a valóságban, hanem a látszat szintjén is.
Itt kezdődik a probléma.
Szentesen az önkormányzat civil referense és a Művelődési Központ vezetője nyíltan kiáll egy olyan kormányellenes oldal mellett, ami például Hódmezővásárhelyen és Szentesen a miniszterelnök ellen uszította az embereket. De a civil referens volt az is, aki kormányellenes kiállást szervezett egy helyi rendezvényen csak azért, mert egy önkormányzati képviselő, – aki több éve újságíró – műsort vezetett.
A rendszeres, látványos politikai jelenlét, a demonstrációkon való aktív részvétel és a megosztó hangvétel már messze túlmutat a magánvélemény határain.
Ez politikai szerepvállalás!
Egy köztisztviselő vagy intézményvezető esetében pedig ez óhatatlanul felveti a kérdést: hol marad a semlegesség?
Jogilag sok esetben nehéz egyértelmű határt húzni. Erkölcsileg viszont annál inkább. A közbizalom alapja, hogy a hivatal nem válik politikai eszközzé! Ha ez meginog, az nemcsak egyéni, hanem intézményi probléma is.
A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e politizálni. Hanem az, hogy közszolgaként meddig fér bele és mikor válik hiteltelenné.
- Hirdetés -
