Csütörtök délelőtt 10 órától ismét Kormányinfót tart Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, akik beszámolnak a kormány legutóbbi döntéseiről. A részleteket alább, folyamatosan frissülő cikkünkben közöljük.
Szerdán ismét kormányülést tartottak a Karmelita kolostorban, és számos fontos kérdésben döntött Magyarország kormánya – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán.
A kormányfő hozzátette, hogy a részletekről ezúttal is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számol be, aki csütörtök délelőtt 10 órától Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt tartja meg a Kormányinfót.
A kormány hosszú ülést tartott, amelyen kiemelten foglalkoztak Ukrajnával, amire Ursula von der Leyen beszéde az Európai Parlamentben külön apropót szolgáltatott, és a kormány azt látja, hogy Brüsszelben rendkívül rossz irányú folyamatok zajlanak – jelentette ki Gulyás Gergely. Elmondása szerint az Európai Néppárt eldöntötte, hogy Ukrajnát kritikátlanul és feltétel nélkül támogatják és gyorsított eljárásban fel akarják venni az Európai Unióba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Ursula von der Leyen szerdai beszédből egyértelmű volt, hogy Ukrajna támogatása három dolgot jelent:
- a gyorsított felvétel;
- a fegyverszállítások, ami a háború folytatását és elhúzódását jelenti;
- az orosz gáz- és kőolajszállítások importjának betiltását, teljes beszüntetését.
A kormány megvizsgálta, hogy mindez mit jelentene Magyarországra nézve. „Ha a jelenlegi árakon kellene kiváltanunk az orosz kőolajt és gázt és máshonnan beszerezni, akkor 1,5-2 milliárd euróval kerülne ez többe, mint amit mi fizetünk” – magyarázta Gulyás.
„Gyakorlatilag a rezsivédelemre a költségvetésben pillanatnyilag fordított teljes támogatás összegét kellene a megnövekedett gáz, illetve kőolajárakra fordítani. Ez azt jelentené, hogy az áram és a gáz ára kétszeresére, illetve két és félszeresére nőne a magyar embereknek, és jelentősen magasabb lenne a cégeknek is, mint amennyit most fizetnek érte”
– tette hozzá a tárcavezető, ezért felszólított mindenkit, hogy mondja el véleményét Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a Voks 2025 szavazáson.
A gazdaság helyzetével is foglalkozott a kormány, ezen belül az inflációs helyzettel és az árrésszabályozással is. Az indokolatlan áremelések elfogadhatatlanok, és a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, hogy a kereskedelmi láncok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek. 15 százalékos árrésstopot vezetnek be a drogériás termékekre is. Azt remélik, hogy ez nem csak megállítja, de még csökkenti is az inflációt.
A kormány benyújtotta a 2026-os költségvetést. Egyértelmű, hogy ez a költségvetés azon alapul, hogy nem Ukrajnára fordítják a forrásokat, hanem a magyar családokra. A miniszter arról beszélt, hogy Európa legnagyobb adócsökkentését hajtják végre. A legnagyobb költség a nyugdíjkiadás, erre 7700 milliárd forintot fordítanak. „Ez egy kiegyensúlyozott költségvetés, ami lehetőséget ad a gazdasági előrelépésre” – magyarázta.
Az Index által megszellőztetett információkat is kommentálta Gulyás, miszerint Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt, felszólalásait a „Slava Ukraina”, azaz Dicsőség Ukrajnának kifejezéssel zárta.
A miniszter szerint a volt vezérkari főnök túllépett a jogkörein, miközben a jelentéseiben úgy tett, mintha ez nem történt volna meg. A miniszter azt mondta, megfelel a valóságnak, hogy az altábornagy „Slava Ukraina” felkiáltással fejezte be beszédeit. Gulyás szerint ez súlyosabb úgy, minthogy valaki a saját zsírját szívatja le a Honvédkórházban. A Magyar Péter által közzétett hangfelvételről a következőképp nyilatkozott:
„Mindannyian érezzük, hogy ez egy lepkefing. Itt nem történt semmi.”
A miniszter szerint 2023 áprilisában, az orosz–ukrán háború tükrében a honvédelmi miniszter kijelentése rendben volt. A kormány a békéért dolgozik, de a katonáknak háborúra kell készülni. Minden ország ezért tart fenn katonaságot.
„Egy ütőképes hadsereg akkor tudja a békét szolgálni, ha bármikor készen áll a háborúra is. Ennek az országnak a biztonságát az szavatolja, ha a magyar haderő kellően erős. Erről beszél a honvédelmi miniszter. Nem látok benne olyat, ami ne lenne teljesen természetes vagy a nyilvánosság előtt is elmondható. (…) Pacifista katonákat még nem láttam, nem is lenne talán helyes”
– magyarázta Gulyás Gergely.
- Hirdetés -