“Ne félj! Semmit nem tettél, ami törvénytelen, nem loptál, nem raboltál, nem rontottál meg gyerekeket, semmit sem csináltál. Jogállamban élünk: Magyarországon azt gondolsz, azt mondasz, és azt támogatod, amit és akit akarsz. Ha valaki ebben a jogodban gátol, akkor törvénytelenséget követ el. Ragaszkodj az igazsághoz, ne panaszkodj, hanem mondj ellent, igyekezz függetlenné válni tőlük, és ha megvan a szabadságod, dolgozz a nemzeti oldalért!” – írja Szentesi Zöldi László, akinek véleményét változtatás nélkül közöljük.
“Hogy milyen jó helyen tapogatózom, amikor másfél évet jósolok Magyarék nagy apadásáig, pontosan jelzi, hogy újra felfedezett a 444.hu. A rájuk jellemző hazug, sunyi híresztelés alá vontak: azt sugallják, hogy szerintem Hitler és Sztálin nagy államférfi volt, de azt nyilván véletlenül elfelejtették, hogy a mondat folytatódott: Magyar Péterhez képest, aki lecserélhető figura. Nyilván így már más a leányzó fekvése, de mennyivel egyszerűbb úgy tálalni a mondandóm felét, mintha síkhülye lennék, és par excellence imádnám Hitlert és Sztálint, nem pedig borzalmas szörnyetegnek tartanám mindkettőt, ahogyan nyilvánvalóan tartom is.
Mindegy is. A lényeg az, hogy érzik és tudják, hogy amit a Hír TV-ben fejtegettem, az a lényeg. Vagyis hogy van remény, a kormány hamarosan bajba kerül, a Fidesz-KDNP pedig néhány év múlva visszatérhet.
Közben ők azt hazudják nektek, hogy a Fidesznek vége, kifújt a párt, még néhány nyugger propagandista vartyog itt, röhej az egész, tessék belátni, hogy vége a dalnak, és húzzátok meg mindannyian magatokat, és ahogyan a zsidóknak 44-ben, úgy a Fidesz-szavazóknak is most rettegniük kellene tőlük, mert söprés és kifosztás, majd minimum haláltábor következik mindannyiunknak.
Hát, barátaim. Akkor hadd mondjak erről néhány dolgot, jó?
Először: az állítólag végét járó Fidesznek két és milliós a tábora, nyilván módosul ide-oda, de ez mégis csak óriási tömeg, nem Miki egér pártjáról beszélünk. Sem áprilisban, sem most. Nem beszélve további milliókról, akik nem szavaztak a Tiszára, azok sincsenek velük.
Másodszor: azok, akik most tapsolnak, soha nem tartottak ki semmilyen irányzat, világnézet vagy személy mellett. A politikából csak annyit érzékelnek, hogy tarthatják a markukat és kárörvendhetnek. Amikor azonban bármiért többet kell fizetniük vagy úgy érzik, hogy elvesznek tőlük valamit, azonnal kiábrándulnak soros szerelmükből. Most is ez lesz. Hamarosan apad a táboruk és minél több politikai, gazdasági baj történik, annál jobban meggyűlölik a kormányt. A kérdés tehát nem az, hogy mi van, hanem hogy mi lesz, és egyáltalán nem reménytelen a helyzet.
Harmadszor: a fő kérdés az, hogyan sikerül rendezni a sorokat a Fideszben. Ezzel kapcsolatban sok rosszra számíthatunk, félreértésekre, rosszindulatra, árulásra és mindenféle nehézségekre, de ha a megtisztult párt valóban mozgalomként folytatja – ahogyan Orbán Viktor ígérte – ha egyre több Szűcs Gábort látunk a közéletben, ha az önkormányzatokból fiatalít a párt és valóban szakít a belső protekcionizmussal, akkor nem lehet, hanem máris van jövőnk.
Negyedszer: hetek óta járom az országot (ma délután is elutazom valahova), zártkörű rendezvényeken találkozunk, és egyáltalán nem apátiát, hanem keménységet, tenni akarást és ellenállási szándékot érzek a legtöbb helyen, a legtöbb barátunknál. Ezekben a körökben senki sem beszél temetésről. Nemzeti ellenállásról, új stratégiáról, konkrét tervekről annál inkább. Nem a túloldal óbégatását kell fülelni, hanem ti is találkozzatok, szerveződjetek, legyetek együtt!
Ötödször: ne félj! Semmit nem tettél, ami törvénytelen, nem loptál, nem raboltál, nem rontottál meg gyerekeket, semmit sem csináltál. Jogállamban élünk: Magyarországon azt gondolsz, azt mondasz, és azt támogatod, amit és akit akarsz. Ha valaki ebben a jogodban gátol, akkor törvénytelenséget követ el. Ragaszkodj az igazsághoz, ne panaszkodj, hanem mondj ellent, igyekezz függetlenné válni tőlük, és ha megvan a szabadságod, dolgozz a nemzeti oldalért!
Rengeteg munka, idő, türelem, igen. Lehetne másképp? Nem lehet. Harmincöt éve azt tapasztaljuk, hogy ha a sikerért keményen megdolgozunk, összefogunk, megújulunk, alkalmazkodunk az új helyzethez, akkor a végén mindig lesz valami. Eddig kétharmad, legközelebb elég a sima győzelem is. 
Ősztől kezdődik a tényleges kormányzás, buktatókkal, csapdákkal, belső árulással (ott is), gazdasági bajokkal, törvénytelenségekkel, hazugságokkal, eltereléssel, fokozódó gyűlölettel.
De a Magyar-kormány akkor is fokozatosan elerőtlenedik, majd megbukik a végén, ha te most mást gondolsz erről.
Szóval, szerintem egy kicsit rendezd át magadban a dolgokat, és hívd fel a régi barátaidat, hogy hozzák át az új barátaikat, és kezdjük meg végre a munkát.
Semmi sem veszett el. Csak akkor merülünk el végleg a posványban, ha lemondunk önmagunkról és egymásról.
Erről pedig szó sem lehet.
Biztos bennem van a hiba, de két hónapja semmi mást nem érzek, csak erőt, hitet és a mások erejét és hitét.
Innen folytassuk!”
.
Borítókép: Origo/Talán Csaba
- Hirdetés -