“2023-ban Magyar Péter még Mészáros Lőrinc mellé akart ülni a karácsonyi céges bulin, hogy pozíciót intézhessen magának, 2024-ben a Partizánban áradozott Orbán Viktorról, akivel azt képzelte, hogy leült beszélni, majd pontosító kérdés után kiderült, hogy csak ugyanabban a teremben tartózkodtak, 2026-ban pedig a pápával találkozik” – írja véleményében Hajnal Gyöngyi, akinek gondolatait változtatás nélkül közöljük.
“Magyar Péter ma meglátogatta XIV. Leó pápát. Sajnos nem tudok jó hírekkel szolgálni. Megnézve a kormányfő sajtótájékoztatóját továbbra is egy kisember nagyratörését látjuk. Ez elszomorító, mert Magyar Péter ma nem Péterként, hanem Magyarország miniszterelnökeként kapott lehetőséget találkozni a világ egyik spirituális vezetőjével. A méltóságot nem lehet megvenni és nem is a támogató szavazatok és követőszámok eredményezik. Gyermekded maradhat valaki akkor is, ha 1.7 millió ember követi a Facebookon, mert a nemzetet érett magabiztossággal képviselni tudó közjogi méltóságot nem a lájkok száma neveli ki, nem az algoritmus alkotja meg, hanem az emberi alkat teszi. 2023-ban Magyar Péter még Mészáros Lőrinc mellé akart ülni a karácsonyi céges bulin, hogy pozíciót intézhessen magának, 2024-ben a Partizánban áradozott Orbán Viktorról, akivel azt képzelte, hogy leült beszélni, majd pontosító kérdés után kiderült, hogy csak ugyanabban a teremben tartózkodtak, 2026-ban pedig a pápával találkozik. És ekkor jön elő a kisember. Az a kisember, aki önmaga soha nem tudott valaki lenni és attól érezte magát bárkinek is, hogy olyannal találkozhatott, aki elismert. Aki egy gazdag milliárdos, aki egy tisztelt miniszterelnök, aki egy felkent pápa. Mondta MP, hogy mikor az audienciára vezették, akkor kinézett azon az ablakon, ahonnan a pápa tartja beszédeit. Még mikor első hivatalos külföldi útján Lengyelországban járt, akkor pedig azt mondta a sajtónak, hogy II. János Pál nyomdokain halad. Mivel tudjuk, hogy szereti magát szent magyar királyok helyébe képzelni és már odáig eljutott, hogy ő már egy isten, mert borral szentelték fel a Szekszárdi Szüreti Napokon, joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy magát az erkélyre képzelhette-e? Ezt mindenki döntse el, de szerintem egy irányban gondolkodunk. Azt is említette MP, hogy olyan 30 perces volt az audiencia és, hogy az kiemelkedően hosszú, ezzel érzékeltetve a korábbi kijelentését, hogy szinte barátként beszélgetett a pápával. Itt jelezném, hogy egy hivatalos, átlagos audiencia hossza 20-40 perc között szokott lenni, így (a miniszterelnök által sugalltakkal ellentétben, hiszen ő azt érzékeltette, hogy az ő érdeme, hogy ilyen sokáig beszélgethetett a pápával) semmilyen kiemelkedő teljesítményt nem nyújtott ma a miniszterelnök. A 30 perces audiencia az alap egy kormányfő esetében.
Essen néhány gondolat a magyar miniszterelnök ajándékairól is. Pontosabban az egyikről, mert láthatóan fogalma sem volt róla, hogy mit visz ajándékba. Arra szeretnék emlékeztetni, hogy Mindszenty bíboros úr komoly vitában volt a Vatikánnal, mégpedig azért, mert amikor ő prímás lett, a magyar történeti alkotmány értelmében a koronás király nélküli Magyarországon a II. világháború pokla utáni időszakban képviselte vezetőként nagyon tudatosan a magyar Szent Koronát, a magyar apostoli királyságot és a magyar nemzetet, ahogyan ezt székfoglaló beszédében akkor el is mondta. A konfliktus egészen odáig fejlődött, hogy 1971-ben a pápa erőszakosan le akarta mondatni őt, miután a Vatikán kiegyezett a kommunistákkal, de ezt a néhai bíboros úr azzal utasította vissza, hogy az ő felmentését kizárólag a magyar Szent Koronával megkoronázott uralkodó eszközölheti. Végül 1973. novemberében kötelezően előírta számára a pápa a lemondást, amelyet még mindig nem fogadott el, majd csak 1974. február 5-én írta alá és ismerte el a megfosztását. Mindszenty tragédiája a Vatikán kommunizmussal való kiegyezésének szégyene és a magyar kereszténység emlékezetes pillanata. Egy bizonyos, egy amerikai pápa számára a 21. században kulturális és történelmi értelemben nem feltétlenül szimpatikus az üzenet. Főként úgy, hogy 1956-os emlékévben emlékeztetőnek szánja az ajándékait a pápának a kormányfő.
A mindenkori szentatyával hivatalos audiencián találkozó kormányfő nem értékeli helyesen, ha személyes sikerének tudja be a lehetőséget és elfelejti azt, hogy ő a nemzetet képviseli. Tehát ezen alkalommal az ő személyes énje eltűnik és ő ebben a helyzetben egy magyar emberként szerepel, akit mi küldtünk ki magunk helyett. A sajtótájékoztatón elhangzott szavai alapján Magyar Péter ezzel szemben ezt kifejezetten egy személyes élménnyé tette. A pápa államfőként egy másik állam képviselőjével találkozott, amely nyilván első találkozásra bemutatkozásról is szól, de alapvetően azért kap 30 percet, hogy a közös érdekek mentén találjanak pontokat, ahogyan az előzetes egyeztetésekben nyilván találtak is. A katolikus egyházfőt az érdekli, hogy a magyarországi katolikus egyház megkapja-e ugyanazokat a támogatásokat, amelyeket az Orbán-kormányok idején, sőt, ezek fejleszthetőek-e. A rövid és személyeskedő sajtótájékoztató hangulatból az következik, hogy a pápa őszentsége minden bizonnyal ezeket a megerősítéseket nem kapta meg és könnyen meglehet, hogy a magyar kormányfő csalódást okozott.”
- Hirdetés -