Térség

Átadták az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát, és az új tiszaugi hidat

Átadták az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti tíz kilométeres szakaszát, és az Európában is egyedülálló szerkezetű, új tiszaugi Tisza-hidat szerdán.

    Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára az eseményen elmondta: a fejlesztéssel az M44-es három megyét kapcsol össze, hiszen Békés és Jász-Nagykun-Szolnok után benyúlik már Bács-Kiskun megyébe is.
    Hangsúlyozta: a magyar kormány a kényelmes, gyors és biztonságos elérés feltételeinek megteremtésén dolgozik az ország minden részében, így az M44-es megvalósítását teljes egészében hazai forrásból, a magyar költségvetésből finanszírozza.
    A gyorsforgalmi út 125 kilométer hosszúságú főpályáját és a mintegy 50 kilométernyi kapcsolódó közutat csaknem 400 milliárd forintból építik meg 2025-re – tette hozzá az államtitkár. Emlékeztetett, a 2019 ősze óta átadott 88 kilométeres Lakitelek és Békéscsaba közötti összeköttetés nettó szerződéses értéke csaknem 250 milliárd forint volt.
    Az államtitkár kiemelte: az M44-es új és korábban átadott szakaszai sem lesznek fizetősek januártól az e-matricás rendszerben. A közel 90 kilométeres autóutat a személygépkocsik és az autóbuszok a továbbiakban is díjmentesen használhatják.
    Hozzátette: kiemelt szakpolitikai törekvés a még csak kétsávos főutakon elérhető megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi hálózatba. A 2010 óta átadott beruházásoknak köszönhetően vált négysávos úton megközelíthetővé Eger, Salgótarján, Sopron, Szolnok, Szombathely és Veszprém. Mosóczi László szerint 2025-éig elkészül az M44-es összes szakasza, így az évtized közepére Békéscsabára is gyorsforgalmi úton lehet autózni majd.
    Az államtitkár emlékeztetett, 2010-ben még kevesebb, mint 1300 kilométeres hazai gyorsforgalmi úthálózat összes hossza mára 1900 kilométer fölé nőtt. A magyar kormány 2019 óta minden évben száznál több kilométerrel gyarapította az autópályák és az autóutak hosszát.
    Mint mondta, a 3600 milliárd forintos keretösszegű útprogram beruházásai közelebb visznek egy másik stratégiai célkitűzés valóra váltásához is, hiszen feltett szándéka a magyar kormánynak, hogy mielőbb, bármelyik hazai településről 30 percen belül elérhető legyen egy négysávos út. 2025-re a hazai települések háromnegyedére lesz ez igaz.
    Juhász Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) útfejlesztési igazgató-helyettese elmondta: az M44-es építése hosszas előkészítés után 2016-ban kezdődhetett el. A tervezett 125 kilométeres hosszából mára mintegy 90 kilométer készült el.
    Az Európában egyedülálló szerkezettel rendelkező, új, 556 méter hosszú Tisza-hidat a 2018 nyarán megkezdett Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres részszakasz ékkövének nevezte. Az igazgató-helyettes hangsúlyozta: bízik benne, hogy a Szentkirálytól Kecskemétig tartó 32 kilométeres szakasz munkálatait, amellyel az M44 teljessé válhat, a jövő elején el tudják kezdeni.
    Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun megye 4. számú választókerület országgyűlési képviselője emlékeztetett: nemzedékek után a mai hídavató ünnepség is a térség új korszakának nyitányát jelenti. Mint mondta, ez a híd és az M44-es autóút sok-sok milliárdja befektetés a térség jövőjébe.
    Kovács József, Békés megye 3. számú választókerület országgyűlési képviselője a Duna-Tisza közét és a Dunántúlt összekötő kapocsnak nevezte az M44-es gyorsforgalmi utat. Emlékeztetett, a közlekedés az elmúlt években nagyon sokat javult, sokkal biztonságosabbá vált, amely az itt élő emberek tiszteletét és megbecsülését jelenti.
    Dankó Béla, Békés megye 2. számú választókerület országgyűlési képviselője szerint nagyon sokat jelent a Békés megyeieknek az M44-es, és a jelenlegi kormány volt az, aki nemcsak ígérte az út megvalósítását, hanem bele is vágott.     Az út hiánya elsősorban a gazdaságban mutatkozott meg, hiszen mind a foglalkoztatási, mind a jövedelmi adatok jócskán elmaradtak az országos átlagtól. Ez még mindig így van, de már látszik a fejlődés. Az elmúlt négy évben 43 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Békés megyében, ehhez részben a kormány gazdaságélénkítő programja, részben azonban az M44-es már elkészült szakaszai járultak hozzá – mondta.
    Herczeg Tamás, Békés megye 1. számú választókerület országgyűlési képviselője szerint az új híd a helyben maradást és az ideérkezést is szimbolizálja. Mint mondta, a fejlesztéssel a Tiszántúl nemcsak a Duna-Tisza közéhez kerül közelebb, hanem Budapesthez és Nyugat-Magyarországhoz is.
    Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület országgyűlési képviselője méltatta, hogy választókerületét a nemzeti kormánynak köszönhetően hamarosan két gyorsforgalmi út köti majd össze az ország szívével, Budapesttel.
    Az M44-es gyorsforgalmi út egy-két éven belül eléri az M5-öst, és ezzel az országhatártól Budapestig gyakorlatilag kétszer két sávon lehet közlekedni majd. Jövő év elején, tavasszal pedig átadják az M4-es gyorsforgalmi utat is, amely Törökszentmiklóstól Budapestig vezet majd.
    Az M44-es Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres szakasza az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésével épült meg nettó 51,3 milliárd forint értékben.

MTI



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Farkas Sándor: Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

cs3_szerk2

Yamina és a Suncity Brass is fellép a szentesi SkillFesten

cs3_szerk2

Farkas Sándor: Minden magyar állampolgár véleménye fontos!

cs3_szerk2

Madárinfluenza miatt megfigyelés alá került több település is

cs3_szerk2

Meghosszabbították a fokozott rendőrségi ellenőrzéseket a megyénkben

cs3_szerk2

Ismét Csongrád-Csanádban volt a legtöbb civil véradó

cs3_szerk2

Mutatjuk, hogyan lesz a szentesieknek és csongrádiaknak is 1 milliós fizetése

cs3_szerk2

Polgármesterek Klubját tartott Farkas Sándor Balástyán 

cs3_szerk2

Csongrád-Csanád Vármegyében is elindultak „A munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése” és az „Ifjúsági Garancia Plusz” pillér projektek

cs3_szerk2