Vélemény

Martin Andrea: Svájcisapka? Nem, svájci index

“Uram, 2002-2010 között sem kellett volna a svájci indexálás.Mindenki hasra esik, hogy hú, Svájc…Íme a valóság.Svájcban az első alapba kivétel nélkül mindenki befizet a tinédzsertől a nyugdíjkorhatárig, vagyon és jövedelem együttes mérlegelése alapján körülbelül tíz százalékot. S mit kap ezért?Egy mindenki számára egységes nyugdíjat, amelynek összege az átlagos havi jövedelem 23–46 százaléka. Azaz lassan, tagoltan mondva, hogy mindenki megértse, mindenki befizet a jövedelmétől és vagyonától függően egy életen át (!), és ezért kap egy egységnyugdíjat, amelynek a mértéke az átlagos svájci havi jövedelem 23–46 százaléka között mozog.Nem véletlen, hogy sokan hazatérnek Svájcból nyugdíjaskorukban Magyarországra, mert a svájci átlagos jövedelem 23 százaléka Svájcban gyakorlatilag semmire sem elég, Magyarországon viszont meghaladja az átlagfizetést. S mielőtt elfelejtenénk, a nyugdíj Svájcban adóköteles, Magyarországon pedig nem. Magyarországon ugyanez a számítás ma 52-104 ezer forintig terjedő nyugdíjat eredményezne. Nyilvánvaló, hogy ez az alapnyugdíj csak az egzisztenciaminimum biztosítására alkalmas, és inkább a szolidáris társadalmi biztosítás és újraelosztás eszköze.A svájci Szövetségi Tanács rendszerint kétévente megvizsgálja, hogy ezek az úgynevezett AHV/IV-nyugdíjak kiigazításra szorulnak-e. A határozat a Szövetségi AHV/IV Bizottság ajánlásán és az ár- és bérindexek számtani átlagain alapul. Ez lenne az a híres svájci index? Akkor nézzük! A Szövetségi Tanács 2019-ben a minimálnyugdíjat 1185 frankban rögzítette. Ez az átlagkereset 23 százaléka. Az emelés pedig 2019-hez képest az idei módosítás nyomán 2021-ben tíz frank, azaz 0,8 százalék volt. Azért ez nagyon messze esik az inflációkövetéstől. A bérek fejlődését pedig biztosan nem követi. Ez lenne az a híres svájci index?A második alap az, ahová munkavállaló és munkaadó is befizet egy bizonyos szintig kötelezően, azon felül pedig szabad megállapodás szerint. Ezzel az alappal tornázható fel a nyugdíj az átlagkereset 60 százalékára. A befizetések aránya az élet folyamán lépcsőzetesen emelkedik a jövedelem 7–18 százalékára. Azaz egy ötvenöt év feletti alkalmazott a jövedelme 28 százalékát fizeti be összesen a kötelező nyugdíjbiztosításra. A vagyont licenccel rendelkező nyugdíjpénztárak kezelik.A harmadik alap szabadon választott, és két részből áll, a látszólagos adókedvezménnyel járó lekötött betétből és a teljesen szabad privát betétből. Tulajdonképpen mindkét takarékossági forma adóköteles, csak az utóbbit azonnal, a lekötött alapot a felhasználáskor, azaz a nyugdíjkorhatár elérését követően kell leadózni. Minél többet keres valaki, annál inkább rákényszerül a privát takarékosságra, azaz saját magának kell az adózott jövedelméből a nyugdíjáról gondoskodnia, ha nem akar óriási jövedelem-visszaesést, amikor nyugdíjba vonul.A svájci nyugdíjrendszer annyira más társadalmi és gazdasági környezetben működik, hogy meglehetősen elrugaszkodott gondolatnak tűnik bármely részének vagy valamilyen – ahogy Hofi mondaná, Magyarországon világhírű – indexnek a bevezetése, alkalmazása. A nyugdíjintézetek a különféle vállalati nyugdíjpénztárakból fejlődtek ki, és sok évtized alatt vívták ki maguknak a bizalmat. A bankok ugyancsak hosszú évtizedes tapasztalatokkal kezelik a különféle nyugdíjbiztosítási betéteket. Minden intézmény mögött jelentős tőkevagyon áll. Az emberek takarékosak, és a svájci frank a világ egyik legstabilabb pénzneme.Csak megjegyzem, hogy Németországban is megpróbálkoztak a tőkealapú, de szabadon választott nyugdíj-előtakarékossággal a legutolsó szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder idején. A ma is érvényben lévő, bár sokszor módosított, államilag nagy összegekkel támogatott úgynevezett Riester-Rente és a nem támogatott Rürup-Rente nyertesei egyértelműen a pénzügyi szektor vállalkozásai voltak. A kamatok esése nyomán az egykori nagyívű ígéretekből semmi sem maradt, és a nyugdíjszínvonal Németországban folyamatosan csökken. Ráadásul a német nyugdíjat is megadóztatják, és a nyugdíjasoknak társadalombiztosítási járulékot is kell fizetniük.A svájci nyugdíjasokat még egy teher nyomja. Amikor először meséltem róla a szüleimnek Budapesten, akkor elképedve hallgatták. Akármilyen hihetetlen, de a saját ingatlanban lakók aránya Svájcban jóval alacsonyabb, mint Magyarországon, mindössze negyven százalék. Az idősebbek mintegy fele lakik saját ingatlanban, a másik fele lakbért fizet. Nemcsak a lakbér terheli a nyugdíjat. A saját ingatlannak van egy fiktív lakbérértéke (Eigenmietwert), ami jövedelemnek számít, azaz a nyugdíj összegéhez hozzá kell számolni, és a megemelt összeg után kell jövedelemadót fizetni!Ezt burkolt ingatlanadónak is lehetne nevezni. Ha mindezt Magyarországra vonatkoztatnánk, mint a svájci indexálás részét, akkor ez oda vezetne, hogy sok idős ember nem tudná megtartani az ingatlanját, mert nem tudná kifizetni a hozzá tartozó adóhányadot. És akkor még nem beszéltünk egy csomó dologról, például a drága svájci tömegközlekedésről. Ez Magyarországon a nyugdíjasoknak ingyen van, és emeli a magyar nyugdíjak értékét, még ha sokszor túlságosan nagyvonalúan el is feledkezünk róla.Hogy teljesen világos képet kapjunk a helyzetről, elég, ha az OECD-tagállamok országonkénti átlagkeresethez viszonyított nyugdíjszínvonalát tekintjük át. Magyarország előkelő helyen áll az átlagbér 84 százalékával. Németországban ez az érték már csak 51 százalék, Svájcban 44 százalék. Sehol sincs kolbászból a kerítés. Természetesen nem kell sajnálni a nyugati nyugdíjasokat, de ténykérdés, hogy nem az állami nyugdíjból élnek jól, ha jól élnek, hanem a saját, nagyrészt adókkal terhelt előtakarékossági erőfeszítéseikből.Martin Andrea – 2021. február 18. csütörtök.(A szerző fogorvos, Bern, Svájc)”

- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Bohár Dániel: Karácsonyék hallgatnak

tk_arpad

Kovács András: Tényleg szóhoz sem jutok!

tk_arpad

Hámori Tamás: Egy tanár véleménye a tüntetésekről

Pászti Dániel

Irsai Farkas László: Nagyon nem értem én Grecsó Krisztiánt

tk_arpad

Kiszelly Zoltán: Ezért sem működnek a szankciók

tk_arpad

Fricz Tamás: A korrupt ellenzék nem úszhatja meg

tk_arpad

Skrabski Fruzsina: Akkor milyen túlsúly, meg milyen sajtószabadság, meg mi van itt, kérem tisztelettel???

tk_arpad

Kötter Tamás: Németországot eltávolították a legkegyetlenebb vallás, a totális woke ideológia nevében

tk_arpad

Hámori Tamás: Úgy tűnik lemaradtam valamiről

tk_arpad

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább