A régión belül a magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva, bár a különbségek nem voltak számottevőek – többek között ez is kiderült a Forvis Mazars frissen közzétett 2025-ös Közép- és kelet- európai adókalauzából – írja a G7.hu.
Tágabb kontextus: a nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat, a Forvis Mazars adókalauza 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerérét mutatja be. Az idei kiadás újdonsága, hogy az átlagbérek nettóját vásárlóerő-paritáson is összehasonlította.
- „Az eurós bérekhez képest vásárlóerő-paritáson mérve kiegyenlítettebb a mezőny. Például euróban az ukrán átlagbér harmada a görögnek, vásárlóerő-paritáson alig van különbség. Euróban Szlovénia előnye is látványos Lengyelországhoz képest, de az árak figyelembe vételével ez szinte eltűnik” – mondta H. Nagy Dániel, a Forvis Mazars partnere.
Miért fontos ez? A régióban nemcsak a bérekben vannak nagy különbségek, hanem abban is, hogy mennyi kerül belőlük az államhoz. A régió átlagos adóéke (a munkáltatói összköltségből az államhoz kerülő rész) 38 százalék.
- Ennek az aránya Magyarországon 41 százalék az egyedülálló, gyermektelen munkavállalók esetében. Németország és Szlovákiában ez az érték csaknem 49 százalék, Koszovóban és Moldovában viszont csak 13 és 16 százalék.
Igen, de: a háromgyerekes családok adóéke Magyarországon 23 százalék, ami a vizsgált országok esetében csak Bulgáriában kisebb (21 százalék). Az is érdekes ugyanakkor, hogy egy kétgyerekes család esetében (ahol egy kereső minimálbért, a másik az átlagbér dupláját keresi), a magyarországi adóék csak 38 százalékra csökken, ami 2 százalékponttal kisebb csak a régiós átlagnál.
Felülnézet: Magyarország adórendszere más szempontok alapján is kivételes a régióban. Itt a legmagasabb az áfakulcs (27 százalék), és a legalacsonyabb a társasági adó (9 százalék). Utóbbi nincs messze a régiós átlagtól (10 százalék), előbbi viszont jóval magasabb a 20 százalék körüli régiós átlagnál.
Mi várható? Magyarország 13 másik régiós országgal együtt bevezette az OECD által kezdeményezett globális minimumadót, ami a vállalatok számára 15 százalékos minimális adóterhelést ír elő. Itthon sok vállalat effektív adóterhelése eléri ezt a helyi iparűzési adóval és a különadókkal együtt, mások viszont kiegészítő adót fizetnek a szabályozás alapján.
- A minimumadó jövője bizonytalan, mert esély van rá, hogy olyan jelentős országok, mint az Egyesült Államok, Kína és India, kihátrálnak belőle. Az EU előírta a bevezetését, de versenyképességi szempontból kérdés, hogy ez más nagy gazdaságok részvétele nélkül mennyire fenntartható – vetette fel H. Nagy Dániel a jelentést bemutató sajtóeseményen.
- Hirdetés -