Vélemény

Moderari: Én játszom, Te játszol, Ő játszik. Mi jót játszunk

playing

Gyermekkorban ilyen egyszerű a világ. A kisgyermek játék közben ismeri meg a világot. Kipróbálja azokat a szerepeket, amiket lát, utánozza azt, ami tetszik neki. Amit vonzó módon mutatnak, ábrázolnak. A lányok a női szerepeket tanulják, a fiúk a férfias mintákkal azonosulnak. Mi is így készültünk a „nagybetűs életre”.

A gondolkodási képességük már olyan, mint egy felnőtté; de a tapasztalataik, az ismereteik összegyűjtésének csak a legelején tartanak. Szülőként ezért a legfontosabb, hogy kontrollt gyakorolhassunk a gyerekeinket érő ingerek fölött. A gyermekek fejlődése érzékeny folyamat, de szülőként ösztönösen érezzük mi jó és mi rossz nekik. Fontos, hogy jogunk legyen megóvni őket mindattól, ami szerintünk nincs a javukra. Minél kisebb a gyerek, ez annál inkább igaz.

Miben bízhatunk?

Bízhatunk a családban és bízhatunk az oktatási rendszerben. A családunkat ismerjük, tudjuk kire és miben számíthatunk. Az óvodát, iskolát is ismerjük. Tudjuk, hogy olyanok foglalkoznak a gyerekekkel, akik hosszú éveken keresztül tanulták hogyan tanítsanak, és nemcsak hivatásukként tekintenek a nevelésre és az oktatásra, de értenek is hozzá.

Erről a garanciáról nem mondok le szülőként senki kedvéért. Nem szeretném, ha különböző szabadcsapatokba verődött amatőrök vennék át az oktatást bármilyen témában a tanároktól akár az általános, akár a középiskolában. Még annak sem örülök, ha nem szaktanár helyettesít kémia órán!

Ezért van az igen nagyon jól úgy, hogy az iskolában a szexuális élettel összefüggő kérdésekről is a tananyag keretében, életkorhoz igazítva, tanári végzettséggel lehessen beszélni, ahogyan erről az Országgyűlés nemrégiben döntött. A tananyag tartalmán és a korhatárokon lehet gondolkodni, de csak a gyermekek egészséges fejlődésének szem előtt tartásával.

Hogy miért?

Mert a gyermekek érdekei, jogai messze, magasan megelőzik mindenki más vélt, vagy valós érdekét.

A gyermekek között ezért nincs helye sem a nemi alapú ideológia terjesztésének, sem a divatos 172 nemet megkülönböztető elméleteknek. Ezekkel ráér mindenki felnőtt korában ismerkedni, ha éppen erre kíváncsi.

Egy megjegyzésem maradt: ismertem, ismerek olyat, aki a saját neméhez vonzódott, vonzódik. Az a tapasztalatom, hogy ők is ugyanolyan átlagemberek, mint bárki más. Soha, ismétlem: soha egyiküknek sem jutott eszébe, hogy a párkapcsolatáról óvodában, vagy iskolában meséljen.

Mert ilyet senki sem akar játszani.

Moderari



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Vélemény: „Van probléma rendesen, amit ez a tolvaj banda csinált 15 év alatt az felháborító!”

cs3-szerkeszto

Kulifai Máté: 5 gyors gondolat Trump és Putyin BUDAPESTI csúcstalálkozójáról

Kohány Mátyás: Ott lesz vége a háborúnak, ahol a háborúról mindig az igazat mondták

Stefan Streit: Várok, amíg elcsendesednek a politikai hullámok!

Arctalan bátorság – avagy miért lett bátorság ma a gyávaság? 

Schauer Viktor László: Aki itthon reklamál, javaslom menjen ki nyugatra!

Hámori Tamás: Ha Magyar Péter így folytatja, el sem jut a választásokig, zárt osztályra kerül

Ábrahám Róbert: Papokra és szerzetesekre támadnak, miközben szeretetországról prédikálnak

Szénászky Zsolt: A tények alapján döntsünk, ne a hangulat sodrása szerint + VIDEÓ!