A gázvezeték elleni támadás feltételezett vezetőjét háborús bűnökkel vádolják, amelyek elkövetésére a vád szerint az ukrán tisztet az állam utasította.
A német ügyészek azzal vádolták az ukrán „állami hatóságokat”, hogy ők rendelték el a 2022-es robbantásos támadást az Oroszországot Európával összekötő Északi Áramlat gázvezetékek ellen – számolt be a brit The Guardian.
A Balti-tengeren elkövetett szabotázs szinte teljesen megsemmisítette az Németországba irányuló orosz gázellátás kulcsfontosságú forrásának tengerfenéki infrastruktúráját.
Egy gyanúsítottat – akit tavaly augusztusban Olaszországban tartóztattak le, majd novemberben kiadtak Németországnak – ezen a héten vád alá helyezték. Letartóztatásakor Szerhij Kuznyecov néven azonosították.
A szövetségi ügyészség közleményében kijelentette, hogy „polgári célpont elleni támadás”, valamint robbanás okozása és a közszolgáltatások megzavarása miatt
háborús bűnökkel vádolta meg.
A hivatal kiemelte, hogy Kuznyecov – aki akkor az ukrán hadsereg tisztje volt – más katonákkal együtt „az ukrán állami hatóságok parancsára” dolgozta ki az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek megsemmisítésére irányuló tervet, miután 2022 februárjában megkezdődött Oroszország inváziója.
“Az Északi Áramlat gázvezeték az orosz gázexport számára létfontosságú útvonal volt Európába, míg a Északi Áramlat 2 még nem állt üzembe.”
A támadás idején Moszkva nem sokkal korábban leállította a Északi Áramlat 1-en keresztüli szállításokat, nyugati szankciókra és műszaki problémákra hivatkozva, bár az európai országok azzal vádolták, hogy fegyverként használja a gázellátást. Németország, az EU legnagyobb gazdasága, kénytelen volt az azt követő hónapokban minden erejét mozgósítani energiaigényének kielégítése érdekében.
Az ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy még nem kapta meg a vádirat teljes részleteit, amelyet aznap kézbesítettek neki – tudatta a Reuters.
Kuznyecov és bűntársai állítólag nagy mennyiségű, fegyvergyártásra alkalmas robbanóanyagot szállítottak a dán Bornholm-sziget közelében található helyszínre, ahol a csoport „időzítővel ellátott robbanószerkezeteket helyezett el a tengerfenéken futó gázvezetékeken”.
“A szerkezetek szeptember 26-án robbantak fel, súlyos károkat okozva a két gázvezetékben, és rekordmennyiségű metánt bocsátva ki a légkörbe.”
„Az incidens előtt az Északi Áramlat Németország éves energiatermeléshez szükséges földgázszükségletének körülbelül felét szállította” – közölték az ügyészek.
A gyanú kezdetben Oroszországra és az Egyesült Államokra összpontosult.
A német jog szerint a polgári célpontok ellen irányuló támadás háborús bűncselekménynek minősül, amelyért legalább három év, enyhébb esetekben egy év szabadságvesztés szabható ki.
A bíróságok úgy ítélték meg, hogy az ügy a joghatóságuk alá tartozik, mivel a megrongálódott gázvezetékek Németország északkeleti részén, Lubminban végződnek, és azok megsemmisülése hatással volt az ország energiabiztonságára és belső biztonságára.
Az ügy tárgyalására várhatóan ősszel kerül sor Hamburgban.
- Hirdetés -