Aktuális

Eljött a magyar gazdaság fekete napja, a covid óta nem láttunk ekkora mértékű zuhanást

Miközben a Tisza-kormány percről percre közvetíti a tisztítótűz minden mozzanatát, a háttérben nagyon súlyos gazdasági folyamatok zajlanak. A magyar gazdaság ezer sebből vérzik, és ha valamikor, akkor szerda reggel nyilvánvalóvá vált, hogy ezek azonnali kormányzati válaszokat igényelnek. Hiába, Kármán Andrásnak csak az 5000 forintos dízeltámogatás jutott eszébe, Kapitány István pedig Facebook-kommentelőket hívott el kávézni.

Némi túlzással emberemlékezet óta nem történt olyan a magyar gazdaságban, mint ma reggel, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) három, a nemzetgazdaság teljesítménye szempontjából kiemelkedően fontos makrogazdasági adatot közölt. Ezek mindegyike rendkívül aggasztó képet mutat.

De mi is történt? A KSH szerdán egyszerre hozta nyilvánosságra az augusztusi

  • ipari termelői árak alakulását,
  • a turizmus eredményét
  • és a külkereskedelmi forgalomét.

Ezek határozottan egy irányba mutatnak: a magyar gazdasággal baj van.

Eljött a magyar gazdaság fekete napja

Az ipari termelői árak emelkedése felgyorsult a nyár utolsó hónapjában. Erre azért érdemes figyelni, mert fontos indikátora az inflációs pályának. Ha itt drágulás történik, az le fog csapódni a fogyasztói árakban is. Márpedig most éppen ez történik.

A belföldi értékesítés árai 5, az exportértékesítés árai 4,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Júliusban még csak rendre 2,5, illetve 0,3 százalékos növekedést regisztrált a statisztika. A termelői árak éves emelkedése így a júliusi 1 százalékosról 4,8 százalékosra ugrott.

A trend tehát látványosan kedvezőtlen – egy éves csúcsot jelent –, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy január-augusztusban a belföldi értékesítés árai 1,1 százalékkal magasabbak, az exportértékesítés árai 0,5 százalékkal alacsonyabbak voltak, így az ipari termelői árak összességében nem változtak a tavalyi év első nyolc hónapjához viszonyítva.

Ennél is komolyabb pofon, ami a magyar turizmusban – közvetlen és közvetett módon a magyar GDP mintegy 13 százalékát adja – történt augusztusban, a nyári főszezon csúcsidőszakában. Az ágazat eredménye ugyanis brutális mértékben maradt el a 2025-ös bázishoz képest. A turisztikai szálláshelyeken csaknem 2,6 millió vendég 6,9 millió vendégéjszakát töltött el, ezzel

  • a vendégek száma 7,3,
  • a vendégéjszakáké 5,8 százalékkal csökkent

egyetlen év leforgása alatt. Sőt, a szezonálisan kiigazított adatok alapján a vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,1 százalékkal alacsonyabb volt a 2025. augusztusinál a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken. Csak, hogy világos legyen, ez mit jelent:

a covid óta nem láttunk ekkora mértékű zuhanást, tehát immáron öt éve.

Különösen aggasztó, hogy a külföldi vendégek száma 13, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 9,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, ami a szezonálisan kiigazított adatok alapján már 14, valamint 12 százalékos lejtmenet 2025 augusztusához képest.

És még mindig nem értünk a feketeleves végére, merthogy a külkereskedelmi áruforgalomis összeesett és 481 millió euró deficittel zárt augusztusban, ami azt takarja, hogy 1140 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Akkor még 659 millió eurós többletről számolt be a KSH.

Kármán András és Kapitány István elnémult: Orbán Viktor előre megmondta

Természetesen kérdés, hogy amit látunk, az egy egyszeri beomlás vagy immáron a magyar gazdaság egésze elindult a lejtőn. Idővel ez egyértelműbbé válik, bár a kilátások biztosan nem kedvezőek. Elég csak a mezőgazdaság brutális vízhiányos helyzetére gondolni.

Mindenesetre egy ilyen mélyütés után talán elvárható lenne, hogy a Tisza-kormány gazdaságpolitikai vezetői megszólaljanak. Azonban cikkünk megjelenéséig sem Kármán András pénzügyminiszter, sem pedig Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter nem tette ezt meg. Pontosabban megtette, egészen más témában.

  • Kármán András a Facebook-oldalán arról posztolt, hogy megkezdték kiutalni az 5000 forintos dízeltámogatást,
  • Kapitány István pedig kávézni hívott 40 kommentelőt.

Miután nincs kormányzati reakció a jelenlegi gazdasági helyzetre, jobb híján érdemes lehet felidézni, mi hangzott el az ellenzék részéről. A korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor a szeptemberi, kötcsei beszédében tett prognózist a magyar gazdaságról. Az előadás eredetileg zárt ajtók mögött zajlott, de később mégis kiszivárgott, így nyilvánosan meghallgatható.

A volt kormányfő azt mondta, hogy az első számú téma a magyar közbeszédben a gazdaság kell, hogy legyen. Értékelése szerint nehéz időkben van egy inkompetens kormány, rossz kormányzati döntések, gyenge kormányzati emberek, amiért a gazdaság lebénult.

“Az egész gazdaságban jó esetben kivárás van, vagy teljes leállás. És ennek súlyos következményei lesznek”

– figyelmeztetett. Hozzátette, hogy olyan körülmények állnak fenn – gyengélkedő Németország, egy rossz állapotban lévő Európai Unió –, hogy még ha jól is csinálja a kormány, akkor is nagyon nehéz eredményeket elérni. “Van egy gazdasági miniszterünk, aki életében nem csinált gazdaságpolitikát, van egy gyenge vezetői karakterrel rendelkező pénzügyminiszterünk, és közben válság van körülöttünk, és a magyar gazdaság sui generis válságban van.”

Közölte azt is, hogy a gazdaság szereplőitől kapott információk szerint biztosnak mondhatjuk, hogy ha valami csoda nem történik, a gazdaság falnak megy. “Cseh Tamás dalában van az, hogy megérkezik a valóság nevű nagybátyánk. Őt várjuk mi is most” – mondta néhány hete Kötcsén Orbán Viktor.

A mai makrogazdasági adatok alapján úgy tűnik, a valóság nevű nagybátyánk tényleg megérkezett. Nagyon érdekes lesz figyelni, mit lép a a Tisza-kormány és különösen a gazdaságpolitikai vezetés, egyáltalán mennyire tartja feleadatának, hogy beavatkozzon.

Ugyanis követheti azt a stratégiát is – nem először tenné –, hogy ezeket az anomáliákat, majd a piac megoldja. Hogy ebben igaza lehet-e, arról azért erősen megoszlanak a vélemények. 

.

Forrás: Világgazdaság



- Hirdetés -