Magyarországon 1995 óta minden évben többen költöztek be az országba, mint ahányan elhagyták azt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Eurostat adataiból. A nemzetközi vándorlási egyenleg tehát három évtizede pozitív, miközben a baloldali politikusok kommunikációjukban jellemzően csak a kivándorlás növekvő számát hangsúlyozzák.
A statisztikák szerint 1995 és 2024 között összesen 762 ezren vándoroltak ki Magyarországról – ebben benne vannak azok a külföldiek is, akik ideiglenes munkavállalás vagy tanulmányok után hazatértek. Ugyanebben az időszakban 1 millió 303 ezren költöztek be vagy tértek vissza az országba, vagyis közel kétszer annyian érkeztek, mint ahányan távoztak.
A KSH külön méri a magyar és külföldi állampolgárok mozgását. A 2016 és 2022 közötti években például több magyar állampolgár tért haza, mint ahányan kivándoroltak. A Covid-járvány idején csökkent a külföldi munkavállalás, majd 2022-től ismét emelkedett a beáramlás.
A szakértők rámutattak: Magyarország népességcsökkenésének fő oka nem a kivándorlás, hanem a természetes fogyás. Az ország lakossága 1981 óta csökken, mert a halálozások száma tartósan meghaladja a születésekét. A pozitív vándorlási egyenleg ezt nem tudja ellensúlyozni.
Nemzetközi összevetésben Magyarország a kedvezőbb helyzetű uniós tagállamok közé tartozik: az Eurostat adatai alapján a rendszerváltó országok közül csak hazánk és Szlovákia mondhatja el magáról, hogy egyetlen évben sem volt negatív a nemzetközi vándorlási egyenlege.
A vita tehát nem a számokról, hanem azok értelmezéséről szól: míg az ellenzék a kivándorlást állítja középpontba, a teljes statisztikai kép azt mutatja, hogy hosszú távon többen választották Magyarországot lakóhelyül, mint ahányan elhagyták.
- Hirdetés -