Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott szombaton Mohácson, a háborúellenes gyűlésen, ahol több kérdésre is válaszolt. A kormányfőt Andor Éva televíziós újságíró kérdezte.
Orbán Viktort első körben arról kérdezték, hogy mindenhol olyan ovációban részesül-e, mint Mohácson. A kormányfő erre azt válaszolta, „északról délre haladva egyre jobban”. A kormányfő kifejtette, a titkos ambíciója több volt, mint jól kormányozni, az emberek életét könnyebbé tenni, és segíteni őket abban, hogy boldogabbá tudják tenni a saját életüket. „Arra vállalkoztam, az volt a tervem, hogy a politika eszközét fölhasználva ne csak egyszerűen jó kormányunk legyen” – mondta.
„Meg fogjuk változtatni a sorsunkat, vesztesekből győztesek leszünk, én erre szerződtem ”
– fogalmazott.
Orbán Viktor kifejtette, a 20. századot elvesztettük, területet, embert, népességet, vért, gazdaságot, lehetőséget és jövőt. Szavai szerint „ez így fog maradni egész addig, amíg mi együtt közösen ezt meg nem változtatjuk”. „Mi leszünk Közép-Európa legsikeresebb népe, és akkor ez megváltozik” – mondta. Orbán Viktor úgy fogalmazott, nem tesz mást, mint azokat a terveket és álmokat, amelyeket a magyarok magukkal visznek lassan száz éve megpróbálja valóra váltani.
A miniszterelnök a motivációiról szólva elmondta, a politikusok általában kerülik a kockázatot, ő azonban abban hisz, hogy fontos, hogy mindenki értse, miért csinálja azt, amit csinál. Kitért arra is, hogy a hatalomnak rengeteg definíciója van, az ő meghatározása szerint a magyar történelmi kontextusban a hatalom a közös cselekvés képességét jelenti.
„A jó politikai vezetés nem más, mint annak elérése, hogy meg legyünk győződve együtt arról, hogy itt most valami komoly dolog van, együtt meg fogjuk csinálni. Nem arról van szó, hogy a hatalom, a kormány megcsinálja, hanem arról, hogy vannak dolgok, amiről meg tudjuk egymást győzni, hogy fontosak”
– összegzett.
Orbán Viktor Mohács jelentőségéről szólva kiemelte, hogy ott fordult a magyar történelem rossz irányba. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy a politikusok általában nagyvárosokba mennek.
„De nekünk fontos üzenetünk van a vidéki magyarok számára is, a kisvárosiaknak, sőt még a falusiaknak is: hogy ők nem kevésbé fontosak. Ők is benne vannak az ország nagy közös történetében. Ezért igazából nem szorul magyarázatra, hogy miért jövünk Mohácsra”
– fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök szerint hadüzenet az orosz vagyonhoz való „hozzápiszkálás”
A befagyasztott orosz vagyon ügye és terve is szóba került, amivel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „Vége annak az illúziónak, hogy a jog uralma érvényesül Brüsszelben. Ami történik, azzal az Európai Unióban becsukják és félrehajítják az alapító okiratokat” – közölte és hangsúlyozta: „hadüzenet” a befagyasztott orosz vagyonhoz való „hozzápiszkálás”.
Hozzátette, olyat még sosem látott, hogy 2-300 milliárd eurónyi pénz elvétele egy országtól ne váltott volna ki valamilyen válaszlépést. Orbán Viktor hangsúlyozta, az európai vezetők azzal „etették” a saját polgáraikat évek óta, hogy Ukrajna és az ott zajló háború támogatása a végén egy fillérjükbe sem fog kerülni, most pedig be kellene vallaniuk, hogy ez nem így lesz, és nemzedékeknek kell állniuk ezeket a költségeket.
„Ki fog törni a parasztgyalázat mindenhol Európában, és akik a háború mellett érveltek, mind meg fognak bukni. És akkor még olcsón megúszták, hogy belesodorták egy ilyen kalandba a saját nemzetüket”
– jelentette ki Orbán Viktor.
„Az igazságosság nem iktatható ki a közéletből”
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem lehet kiiktatni a közéletből az igazságosságot. Hangsúlyozta: azt vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, ugyanakkor ezeket az ellátásokat nem tudják olyan ütemben emelni, mint ahogyan a fizetések bővülnek, leginkább azért, mert az utóbbi nem az állam, hanem a magángazdaság döntése.
Orbán Viktor elmondta, hogy a 13. és a 14. havi kifizetés valójában nyugdíjemelés, majd azt hangsúlyozta, egyensúlyt kell tartani a gazdasági növekedés serkentése, a fiatalok támogatása és az időseknek adott pluszjuttatások között úgy, hogy közben egyébként nem vagyunk valami gazdagok.
„Majd leszünk, csak most még nem tartunk ott, mert még csak 15 éve kormányzunk. Majd, amikor a harmincadikhoz érünk, egészen máshogy fogunk beszélni”
– jegyezte meg a miniszterelnök, aki megemlítette, a terve az, hogy a jövőben nem hitelt veszünk fel, hanem mi fogunk kölcsönt adni.
Orbán Viktor: A mi világképünkbe nem fér bele Bokros Lajos
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy „mi nem férünk bele Bokros Lajos világképébe, a mi világképünkbe pedig nem fér bele Bokros Lajos”. Orbán Viktor a jobboldal küldetését abban látta: „Mi hozzuk helyre azt, amit a balosok elszúrtak.” Felidézte, már első kormányzása idején, 1998-ban helyre kellett hozni azt, amit Bokros Lajosék elrontottak.
„Mert a Lajos nem viccel. Ha engedik, azt csinálja, amit mond ”– figyelmeztetett. Összegzése szerint az állampolgárok három dolgot akarnak a gazdaságtól: hogy legyen fedél a fejük fölött, hogy legyen munkalehetőség, ezen felül tisztességes öregkort.
„Bokros Lajos ezt a hármat nem akarja, a pénzünket akarja, mert olcsó hitelt nem akar adni a fiataloknak, a munkaalapú gazdaságot marhaságnak tartja, a nyugdíjasok meg boldoguljanak, ahogy tudnak”
– jegyezte meg.
Orbán Viktor hozzátette: „ott” nem egyszerűen más gazdaságpolitikai eszközökben hisznek, hanem mást gondolnak arról, hogy mire való a gazdaság. „A gazdaság ugyanis nem arra való, hogy pénzt csináljanak benne a legtehetségesebbek, hanem hogy a mindannyiunk számára elegendő biztonságot adó tér jöjjön létre. Hogy meg tudjuk keresni azt a pénzt, hogy utána a létfenntartás nyomáskényszere nélkül tudjunk foglalkozni azokkal a dolgokkal, amelyeket fontosnak tartunk” – hangsúlyozta.
„Tehát a gazdaság erre való, de a bankárok, a Bokros Lajosok, a Tisza Párt meg a DK fejében számokról szól, meg profitról, meg megtérülésről. Persze ezek nem lényegtelen dolgok, de a cél nem ez, hanem hogy mi, magyarok együtt olyan színvonalú életet tudjunk teremteni, hogy mindenki megvalósíthassa, amit fontosnak tart” – emelte ki Orbán Viktor.
- Hirdetés -