Aktuális

Az ég óriása Szentesen: Amikor a Luftwaffe gigantikus szállítója Magyarországra érkezett

1944 nyara a magyar történelem egyik legkritikusabb és legösszetettebb időszaka volt. Miközben a szövetséges csapatok egyre közelebb értek a birodalom határaihoz, a keleti front déli szektorában tevékenykedő német Luftwaffe számára kulcsfontosságúvá vált az utánpótlás biztosítása és a csapatok evakuálása. Ebben a kaotikus időszakban bukkant fel a Szentes felett egy repülőgép, amelynek méretei még a legtapasztaltabb pilótákat is lenyűgözték: a Messerschmitt Me 323 „Gigant”.

A Gigant és a Transportgeschwader 5

A Messerschmitt Me 323 Gigant a második világháború legnagyobb szárazföldi bázisú szállítógépe volt. A hatmotoros, vászonborítású óriás nem a sebességével, hanem a teherbírásával írta be magát a történelembe: egyszerre volt képes elszállítani egy 10-12 tonnás harci járművet, vagy akár 130 katonát.

Ezeket a gépeket elsősorban a Transportgeschwader 5 (TG 5) üzemeltette. Az alakulat a Földközi-tengeri bevetések során súlyos veszteségeket szenvedett, különösen a tunéziai hadjárat idején, de újjászervezését követően fő feladata a folyamatosan hátráló keleti front déli szárnyának ellátása lett. A TG 5-ös egységek útvonalai ekkor Romániát, Lengyelországot és Magyarországot is érintették.

Szentes, 1944. Nyár

A helyi beszámolók és archív adatok alapján megerősített tény, hogy a TG 5 kötelékébe tartozó Me 323 Gigantok 1944. június 17. és szeptember vége között a Szentesi repülőtéren is állomásoztak.

Bár a pontos feladatukról kevesebb dokumentum maradt fenn, az elhelyezkedés és az időzítés egyértelműen utal a kritikus logisztikai szerepre:

  1. Evakuációs központ: Az 1944 tavaszán zajló krími evakuáció és a folyamatosan szoruló keleti front miatt Szentes és a környező repülőterek a német csapatok visszavonulási és utánpótlási láncának fontos láncszemeivé váltak.
  2. Nehéz szállítás: Míg a Junkers Ju 52 a “mindennapi” szállítást végezte, a Gigantokra hárult a legnehezebb technika, mint például a teherautók, a nehéz lövegek, vagy akár a páncélos vadászok eljuttatása a frontközeli bázisokra. A Szentesen állomásozó három Me 323 jelenléte rávilágít arra, hogy a Luftwaffe a lehető legnagyobb hatékonysággal próbálta a hátországba menekíteni a megmaradt eszközöket.

A történelmi kontextus

A Gigantok Szentesen töltött hónapjai jól jelzik, milyen szintű katonai és logisztikai erőfeszítések zajlottak a hátországban 1944 nyarán. A hatalmas, lassú gépek a leginkább sebezhetőek közé tartoztak, állandó vadászvédelemre szorultak, és a szövetséges légi fölény egyre nagyobb veszélyt jelentett rájuk. Ezzel magyarázható, hogy a TG 5-öt röviddel később, 1944. júliusában fel is oszlatták.

A Messerschmitt Me 323 Gigantok szentesi története így nem csupán egy fejezet a repüléstörténelemben, hanem egy markáns emléke annak a hadműveleti mozgásnak és logisztikai küzdelemnek, amely a második világháború utolsó szakaszában Magyarországot is átjárta. Az „óriások” eltűntek a magyar égről, de emlékük fennmaradt a korabeli fotókon.

Repülőtér, Bücker Bü 131 “Jungmann” magyar neve “Csíz” repülőgépek és egy Zlin-381 Fecske típusú repülőgép.
Repülőtér, Bücker Bü 131 “Jungmann” repülőgép, magyar neve “Csíz”.
Repülőtér. A hangárból kitolnak egy Bücker Bü 131 “Jungmann” repülőgépet, magyar neve “Csíz”.
Repülőtér, Zlin-381 Fecske típusú repülőgép.
Repülőtér, Bücker Bü 131 “Jungmann” repülőgép, magyar neve “Csíz”.

Fotók: Fortepan / Vojnich Pál / UVATERV



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Országos elismerésben részesült Dr. Széll Gábor, a Csongrádi Batsányi Gimnázium tanára

cs3_szerk2

Amikor még fakomp közlekedett a Tiszán – Így nézett ki Szentes 1936-ban + GALÉRIA!

cs3_szerk2