Csongrád

Reggeli Volán járat: Az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban

Egy elveszett kulcs, egy türelmes sofőr, egy reggeli pillanat, ami csendben helyre tette a világot. Nem történt semmi rendkívüli – mégis minden benne volt, amit emberségről, figyelmességről és egymás iránti tiszteletről tanulhatunk. Egy aranyos történet következik a rohanó világunkból!

Kora reggel indultam dolgozni a Csongrád és Maszlaghalom között közlekedő járattal. Már világos volt, a buszon rajtam kívül csak néhány utas ült. Nem sokkal az indulás után, alig egy kereszteződésnyire, a másik utas szólt a sofőrnek, hogy szeretne leszállni, mert kiesett a kulcsa rajta a ház- és az indítókulcsa is. A helyzet ismerős lehet bárkinek, egy apróság, ami pillanatok alatt hatalmas gondot okozhat.

A sofőr azonban nem csak megállt, hanem visszafordult. Segítőkészen, nyugodtan csak annyit mondott:

„Belefér a menetidőbe, keresse meg nyugodtan.”

Leszálltunk, kerestük, de a kulcs sehol. Az utas mondta, hogy induljon nyugodtan, majd vár egy órát a következőre, de látszott rajta a fáradtság. A busz lassan újra elindult, a vezető figyelte az utat, hátha mégis előkerül. A kulcs meglett. A sofőr azonnal megállt, visszavette az utast, aki hálásan köszönte meg az odafigyelést és emberséget.

Ez a történet nem világrengető, de pontosan az ilyen pillanatokban mutatkozik meg, mit jelent embernek lenni. A buszsofőr példát mutatott figyelemből, türelemből és jóindulatból. Nem sietett, nem legyintett, nem vette semmibe más gondját. Egyszerűen segített. A világ sok esetben nem attól lesz jobb hely, hogy mindig nagy dolgokat teszünk, hanem attól, ha a kis dolgokat emberséggel kezeljük. Ezen a reggelen a Volán egyik sofőrje épp ezt tette.

Nem került semmibe, mégis sokat adott. Egy rövid visszakanyarodás, egy nyugodt mondat, egy pillanatnyi lelassítás. Ez az apró tett egész napra elegendő hitet adhat abban, hogy az emberség nem tűnt el, csak csendesebben van jelen a hétköznapokban. Ezért is fontos, hogy időnként észrevegyük az ilyen pillanatokat, és szóvá tegyük őket. Nem azért, hogy ünnepeljünk valakit, hanem hogy emlékeztessük egymást, így is lehet. Legyünk azok az emberek, akik visszafordulnak, ha kell.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Tiszává alakult a Momentum, a frakcióvezető kiverte a hisztit

cs3-szerkeszto

Bedurrant az influenza: térségünkben van a legtöbb beteg

cs3-szerkeszto

„Dianás” léptekkel a békéért – 144 kadét teljesítette a CISM-futást Csongrádon

cs3-szerkeszto

„Fagyban közepében a télnek” – Nőnapi gálakoncert lesz Csongrádon

cs3-szerkeszto

A Magyar Ápolók Napján mondott köszönetet Szabó István

cs3-szerkeszto

Kőszívű élmények Budapesten – A csongrádi Sághy diákjai a Jókai 200 Gálán

cs3-szerkeszto

Madárbarát ajándék érkezett a csongrádi Fő Utcai Platánfa Óvodába

cs3-szerkeszto

Egy jelölt már biztosan elkezdheti gyűjteni az aláírásokat

cs3-szerkeszto

Harminc csongrádi diák mérette meg magát a Mikola Sándor Fizikaversenyen

cs3-szerkeszto