A francia miniszterelnök köteles benyújtani kisebbségi kormánya lemondását, miután elvesztette a hétfői bizalmi szavazást. Francois Bayrou mindössze kilenc hónap hivatalban töltött idő után bukott meg.
Francois Bayrou francia miniszterelnök elvesztette a kormánya ellen intézett bizalmi szavazást. Mindössze kilenc hónappal hivatalba lépése után megbukott a kormánya.
A francia nemzetgyűlés 364 szavazattal 194 ellenében megszavazta a hivatalából való eltávolítását és kisebbségi kormányának megbuktatását.
További 25 képviselő tartózkodott.
Bayrou a szavazás előtti felszólalásában beszélt arról, hogy miért írta ki magáról a szavazást. Mint mondta, „a legnagyobb kockázat az volt, ha egyáltalán nem veszünk részt egy szavazáson, ha folytatjuk… a szokásos politikát, ha folytatjuk… amíg el nem érjük a szakadék szélét”.
Beszédében figyelmeztette a politikusokat, hogy az államadósságnak – amely jelenleg a GDP 113,9 százalékát teszi ki – „ára van”, és azzal érvelt, hogy „nemzetünk egész modelljét újra kell találni”. Mint mondta, Franciaország fiataljai az adósság „rabszolgaságának” áldozatai lesznek, és hozzátette: „Nem fogunk nyugdíjat kapni – a nyugdíjak soha nem lesznek a mieink”.
Önöknek megvan a hatalmuk, hogy megbuktassák a kormányt, de nincs hatalmuk, hogy eltüntessék a valóságot – fogalmazott a kormányfő.
Bayrou várhatóan kedden reggel nyújtja be lemondását Emmanuel Macron francia elnöknek – írja a CNN amerikai hírtelevízió. A kialakult helyzetnek komoly gazdasági hatása is lehet, a francia állampapírok hozama máris az egekbe szökött, pénteken pedig akár leminősítés is várhat a francia államadósságra, ami a szakértők szerint újabb csapást mérne az ország gazdasági helyzetére.
A miniszterelnök bukása után Macron előtt alapvetően két lehetőség áll, vagy feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat ír ki, ahogy azt Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés szorgalmazza, vagy ideiglenes kormányt nevez ki, amelynek élére Sebastien Lecornu hadügyminiszter vagy Gerald Darmanin igazságügyi miniszter a legesélyesebb jelöltek, azonban az ő esetükben is kérdéses, hogy mennyi ideig tudnák megtartani a hatalmat.
Macron szorult helyzetbe került a kormány bukása után
Franciaország politikai válságba süllyedt, miután a parlament megvonta a bizalmat a kormánytól. Emmanuel Macron most kétségbeesetten próbál szövetséget építeni középen, ám mindeddig úgy tűnik, a fő kulcsszereplők elutasítják a kompromisszumot.
A francia nemzetgyűlés hétfőn elsöprő többséggel, 364 szavazattal buktatta meg Francois Bayrou miniszterelnököt, aki Emmanuel Macron legfontosabb szövetségesének számított. A köztársasági elnök hivatala közölte, hogy néhány napon belül kinevezi az ötödik kormányfőt kevesebb mint két év alatt, de kevesen hiszik, hogy az új kabinet nagyobb eséllyel tudná keresztülvinni a több tízmilliárd eurós megszorításokat, amelyek a súlyosbodó államadósság miatt elkerülhetetlenek. Macron támogatottsága történelmi mélypontra esett, a felmérések szerint még a 2018–2019-es sárgamellényes válság idején sem volt ennyire népszerűtlen.
Macron és a közép megtartásának kísérlete
A nemzetgyűlésben lezajlott feszült vita során az ellenzék egyértelműen az elnököt nevezte meg a válság fő felelősének.
Csak egyetlen ember a felelős a válságért, a fiaskóért és az instabilitásért, ez pedig a köztársasági elnök – mondta Boris Vallaud, a szocialisták frakcióvezetője.
A kommunista Stéphane Peu a helyzetet a Ryan közlegény megmentése című filmhez hasonlította, megjegyezve, hogy Bayrou már a negyedik miniszterelnök, aki elbukik Macron megmentéséért. A szocialisták részéről Mathilde Panot még ennél is tovább ment: Az elnök nem akarja megváltoztatni a politikáját? Akkor elnököt kell váltanunk.
Eközben a Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldal újabb lendületet vett, és jelezték, hogy minden olyan kormányt buktatni fognak, amely megszorításokra épít.
A szocialisták szerepe a forgatókönyvekben
Bayrou búcsúbeszédében súlyos figyelmeztetést adott: Franciaország „életveszélyes” mértékű adósságot halmozott fel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az ellenzék azonban már a következő lehetőségeket latolgatta. Boris Vallaud azt sürgette, hogy Macron szocialista miniszterelnököt nevezzen ki: Készen állunk, jöjjön és válasszon minket.
A lehetséges forgatókönyvek között felmerült egy nagykoalíció a konzervatívok és a szocialisták részvételével, de valószínűbbnek tűnik egyfajta „nemtámadási egyezség”, amelyben az ellenzék bizonyos költségvetési engedményekért cserébe nem buktatná meg a kormányt. Laurent Wauquiez, a Republikánusok vezetője viszont egyértelművé tette: Sosem fogadnánk el az Új Népfront káros politikai programját.
Marine Le Pen szerint Macron már képtelen egyben tartani a középet, ezért az egyetlen lehetőség a választások kiírása.
A parlament feloszlatása nem lehetőség, hanem kötelesség – fogalmazott. Az ország belső megosztottsága mélyebb, mint valaha.
- Hirdetés -