Ahhoz, hogy erősebb és dinamikusabban fejlődő kkv-szektor legyen Magyarországon, a kormány szerint külön akciótervre van szükség. Ennek részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium „randiztatni” szeretné a hazai beszállítókat és az külföldi integrátorokat, hogy ezzel segítsék az összekötést a két csoport között – tudta meg az Index egy háttérbeszélgetés keretében.
A kormány egyértelművé tette, fókuszba kerülnek a magyar tulajdonú kkv-k a jövőben, és az egészséges patriotizmust is felírták a listára.
Már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Indexnek adott interjújából is lehetett sejteni, hogy kkv-k az előttünk álló gazdasági időszakban kiemelt fókuszt kapnak a kormánytól. „A gazdaságnak bevonó jelleget kell öltenie a kkv-k irányába” – hangoztatta a tárcavezető, majd hozzátette, a kkv-k esetében olyan új célzott és beruházást támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD), mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik.
Az idei tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök is hangsúlyozta: 2025-ben kkv-programot hirdetnek. Így szeptember 15-i hatállyal Szabados Richárdot kinevezték a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárává. Az új állami vezető pedig sokat nem várt, hiszen már hétfőre szűk körű háttérbeszélgetést hirdetett.
Nagy lépésre készül a magyar kormány
„Nem a forráshoz jutás, hanem az óvatossági és kivárási motívum a probléma. Jelenleg kivárnak a beruházásokkal a kkv-k” – mondta az államtitkár. Szabados Richárd szerint most csodavárás lett úrrá a gazdaságon. A kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára lapunknak egyértelművé tette a célját, teljesen nyitott és új államtitkárságot szeretnének létrehozni, amely sokkal közelebb van a piaci szemlélethez. Az új államtitkárság kifejezetten a cégek visszajelzése alapján szeretné szervezni a munkáját.
Szabados Richárd kiemelte, a jövő évi költségvetésre novemberben kerül pont, így a következő évi hazai források mértékéről csak ezt követően lehet pontosan beszélni. Az államtitkár négy mutatószámot jelölt meg, ami alapján mérni kívánják a kkv-k teljesítményét:
- a szektor GDP-arányos beruházási rátáját 30 százalékról 40-re szeretnék emelni,
- exportarányt a jelenlegi 5 százalékról 7-re,
- az egy foglalkoztatottra eső GDP-összeget 19 ezer euróról 28 ezerre akarják növelni,
- valamint a vállalkozások hitelpenetrációját a jelenlegi 13–17 százalékról 20-ra.
Az államtitkár az Indexnek többször is hangsúlyozta, adatokra és statisztikákra alapozzák a döntéseiket, a támogatási rendszereket. Továbbá fókuszba kerül az „egészséges patriotizmus”, tehát a magyar cégek természetesen előnyben részesülnek. Ugyanakkor Szabados Richárd azt sem kerülte meg, hogy az IT- és AI-alapú fejlesztésekben is ösztönözni kívánják a kkv-szektort, valamint hasonlóan hangsúlyos lesz a fenntartható gazdálkodás is. „Az ellátásbiztonság a következő pillér, azon kell dolgoznunk, hogy a kulcsfontosságú iparágakban önellátóak legyünk.”
A túlzott bürokráciát Nagy Márton is megemlítette korábban problémaként a kkv-k támogatásánál. Az államtitkár most kitért arra, hogy egy darab digitális platformra kívánják terelni a cégeket, ahol minden adminisztratív és forrásokkal kapcsolatos kérdést fel kívánnak tüntetni. Mivel a GINOP+-on belüli uniós források elérhetőek (ezek jellemzően 0 százalékos hitelek), az őszi akciótervben már az ezzel kapcsolatos könnyítésekre és területi változtatására is sor kerülhet.
A bőség zavara
Az elektromos autóflottával kapcsolatos támogatói program szintén napirenden van az államtitkárság asztalán, ahogy a digitális átállást támogató program is. „Az biztos, hogy a vállalkozásfejlesztési programok folytatódnak” – fogalmazott az államtitkár, akinek a munkáját két helyettes államtitkár mellett két fejlesztési ügynökség is segíti.
Az Index jelenlegi információi szerint a konkrét akciótervvel ősszel, két hónapon belül érkezik a kormányzat. Ugyanakkor már most pénteken jöhetnek részletek.
„Bőség zavara van” – mondta arra a felvetésünkre Szabados Richárd, hogy míg napjainkban a Tier 2 szinten a hazai vállalatok 45 százalékos részesedéssel rendelkeznek az árbevétel tekintetében, addig a Tier 1-ben a magyar árbevételi részesedés 20 százalékon áll. A kormány korábban külön kiemelte, a magyar vállalkozásoknak magasabb szinten kellene kapcsolódniuk a külföldi beruházásokhoz. A nagy nemzetközi cégek alatti közvetlen első kör beszállítói (Tier 1) között kisebb a magyar jelenlét és domináns a külföldi részesedés, jelenleg még inkább csak a második körös beszállítók (Tier 2) között veszik fel a versenyt a hazaiak a külföldiekkel.
Az államtitkár szerint előbb a Tier 2 és a Tier 3 szinteket kell megcélozni. Itt pedig tanácsadásban, összekötésben és támogatásokban tud segíteni a kormányzat. „Hogy a kérdésére konkrétan válaszoljak, szakértői hálózatokat szeretnénk kiépíteni.” A támogatási programokon keresztül a GINOP+ programon nincs brüsszeli blokkolás, tehát hozzáférnek a kkv-k. Azonban ahol az államtitkár szerint tenni kell, az az összekötés, itt a minisztérium szerint ténylegesen tennivaló van.
Ezért egy adatbázis keretében „randiztatnák” a beszállítókat az integrátorokkal.
A kkv-kat érintő gazdasági fehérítéssel kapcsolatos kérdésünkre pedig kiemelte, a részükről csak azt tudjuk támogatni, ha minél tisztább egy társaság, annál több forráshoz fér hozzá. „A pozitív támogatásban hiszünk, nem a kergetésben.”
Szabados Richárd a héten egyeztet az MKIK, a VOSZ és a KAVOSZ vezetésével, akiknek szerinte a vállalkozói elérésük magas, és közelebb vannak a cégekhez, mint a kormányzat, ugyanakkor ezek a szervezetek a nap végén nem döntenek országos szinten, nincs meg a felhatalmazásuk. „Kiegészítő szervezetekről, és nem versengőkről van szó.” Végezetül az államtitkár azt is kifejtette, hogy a GDP-nek jelenleg az 55 százalékát adják a kkv-k, és a jövőben ez az arány maximum 5–10 százalékponttal növekedhet.
- Hirdetés -