Magyarország jövője elválaszthatatlan a magyar vidék jövőjétől – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Mórahalmon.
Farkas Sándor az Előzzük meg az elsivatagosodást a Homokhátságon című konferencián azt mondta, az elmúlt két év eseményei bebizonyították, az ország számíthat az agráriumra, amely stratégiai ágazattá vált.
Az elmúlt tíz évben jelentős előrelépést sikerült elérni a hatékonyság javításában, a magyar mezőgazdaság területi termelékenysége 2010 és 2021 között 161 százalékkal bővült. Tavaly újabb rekordot elérve a mezőgazdaság kibocsátása meghaladta a 3300 milliárd forintot. Az élelmiszeripar összes értékesítése megközelítette a 4,5 ezer milliárd forintot, 2010 óta több mint 114 százalékkal, az exportértékesítés csaknem 190 százalékkal növekedett – közölte a politikus.
Az államtitkár rámutatott, a fejlődéshez szükség volt a gazdálkodók támogatására is. Csak a közvetlen támogatások keretében évente több mint 435 milliárd forintnyi kifizetésben részesülnek a termelők. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrással együtt 4265 milliárd forint áll rendelkezésre vidékfejlesztésre.
Az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések közül az államtitkár kiemelte a gazdálkodók, agrárvállalkozások, a családi vállalkozók mérettől független támogatását, az osztatlan közös földtulajdon rendezését, a generációváltás elősegítését. Emellett a hazai termékek vásárlását ösztönző kampányokkal is az agrárium jövedelemtermelő képességét szeretnék emelni – jelezte.
Az 1970-es évek közepén 320-350 ezer hektár öntözhető terület volt Magyarországon, jelenleg ez mintegy 120 ezer hektár – mondta Farkas Sándor.
Hosszú évtizedek, talán egy évszázad hiányosságait pótolja a Duna-Tisza-közének öntözésfejlesztési programja, amely részben tervezési, részben már a megvalósítási fázisban van – tudatta az államtitkár.
A kormány csökkentette az öntözés költségeit és az ahhoz kapcsolódó bürokratikus terheket – közölte Farkas Sándor, egyben rámutatott, eredmény azonban csak a gazdálkodó összefogásával érhető el: a Homokhátság területén eddig 42 öntözési közösség alakult, Csongrád-Csanád megyében jelenleg 13 öntözési közösség működik.
A kormány a következő évtizedben évente 17 milliárd forintot biztosít az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházásokra. Csongrád-Csanád megyében eddig 61 nyertes pályázat kapott 3,7 milliárd forint támogatást, amellyel újabb 3752 hektárnyi terület öntözésbe vonása valósulhat meg.
Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) mórahalmi polgármester kifejtette, a Homokhátság Közép-Európa egyik legnagyobb, egybefüggő elsivatagosodó területe. A klímaváltozás negatívan befolyásolja a mezőgazdasági termelés lehetőségeit, a térség talajadottságai pedig csak fokozzák a felmelegedést. Ezért hűteni kell a környezetet és a talajt, ezt pedig csak nagy mennyiségű vízzel lehet megoldani.
Tizenöt éve kezdődött el a térség vízpótlásának kialakítása, hogy a Tisza vize eljuthasson Mórahalom térségébe, amely mintegy 2 ezer hektár öntözését, 250-300 családi gazdaság működését teszi lehetővé. A program a jövőt jelenti nemcsak a gazdálkodók, hanem a Homokhátság falvai és kisvárosai számára – hangsúlyozta a polgármester.
Mihálffy Béla, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje a Csongrád-Csanád megyei 2-es választókerületben úgy fogalmazott, legfontosabb feladatának tartja a Homokhátság vízvisszapótlásának megoldását, az elsivatagosodást meg kell állítani. Mint mondta, amennyiben bizalmat kap, képviselőként minden méter csatornáért, minden liter vízért küzdeni fog.
MTI
- Hirdetés -