Hazánk egyik ritka költő faja 1970 óta nem fészkelt a Csaj-tónál.
A kis csér (Sterna albifrons) Európa legkisebb csérféléje, a Duna és a Dráva kavicszátonyain, a Kiskunságban és a Hortobágyon mindig is csak kis számban fészkelt. A Csaj-tónál legutóbb 1970-ben volt sikeres költés, melyről akkor Bankovics Attila számolt be. Mivel a költőhely a következő évben árasztás alá került, így el is tűnt innen a faj.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság idén a halastórendszer 9-es tóegységében alacsonyan tartott vízszinttel zátonyokat hozott létre, melyek kiváló fészkelőhelyet nyújtanak a partimadaraknak, sirályoknak, cséreknek. A zátonyokon 260-275 pár gulipán, 54 pár gólyatöcs és 14 pár küszvágó csér rakott fészket, amely már önmagában is nagy eredmény. Madarászkörökben különösen nagy izgalmat kelt, hogy három pár kis csér is fészkelésbe kezdett. Jelenlétüket és násztevékenységüket többen is észlelték már június folyamán, de Szél Antalnak, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának sikerült azt is megfigyelnie, hogy két párnak már tojásos fészekalja van.
A kis csér fiókái kikelés után pár nappal elhagyják a fészket és közelben várják az eleséggel érkező szüleiket. Apró halakkal, rákokkal táplálkoznak, de repülő rovarokat is elkaphatnak.
A kis csér a nála gyakoribb küszvágó csértől költési időben feltűnő fehér homlokfoltja és fekete végű sárga csőre és lába, valamint jóval kisebb mérete alapján különböztethető meg. A küszvágó csér homloka és fejtetője egyszínű fekete, költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik (a csőr vége fekete marad).
A kis csér Magyarországon fokozottan védett madárfaj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke értéke 500.000 Ft.
Kiemelt kép: Kis csér a Csaj-tónál. Fotó: Mészáros Csaba
- Hirdetés -