A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) azt szeretné, hogy a zöldségek és gyümölcsök áfája 27-ről 5 százalékra csökkenjen, legkésőbb 2027 első negyedévében – mondta a szövetkezet elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Nagypéter Sándor hozzátette, számításaik szerint ez az intézkedés a költségvetés számára 150-160 milliárd forintos kiadás.
Jelezte ugyanakkor, hogy a kedvezményes áfa bevezetése hozzájárulhat a zöldség-gyümölcs ágazat fehéredéséhez.
A csökkentett áfa egyrészt a fogyasztói árakban is megjelenhet, másrészt javíthatja a mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelmezőségét.
Mindez már rövid és középtávon is növelheti a hazai termékek arányát a boltok polcain és a közétkeztetésben – mondta.
A szövetkezet elnöke kitért arra is, hogy a szélsőséges időjárás mellett a termelők helyzetét az árréstop is nehezíti, amit szerinte meg kell szüntetni.
Úgy vélte, az árréstop kivezetése után időben, minél hamarabb szükség lesz a zöldségek és gyümölcsök 5 százalékos áfájának bevezetésére.
A szakember szerint az Árfigyelő szintén a beszállítókat hozza nehéz helyzetbe. Azzal érvelt, hogy bár az Árfigyelő célja, hogy a vásárlók vásárlás előtt összehasonlíthassák a különböző termékek árait, a tapasztalatok szerint erre kevéssé használják az oldalt.
Sokkal inkább az áruházláncok élnek vele, és arra próbálják rávenni a beszállítókat, hogy minden láncnak azonos áron szállítsanak. Ez pedig azt eredményezheti, hogy egyes beszállításokon a termelő vagy beszállító veszteséget termel – mondta.
Nagypéter Sándor közölte, hogy a DélKerTÉSZ termelőit az idén kevésbé sújtotta a hőség, mint 2024-ben, amikor 2500 tonnával csökkent a termelésük. T
anultak az akkori helyzetből, és fejlesztettek: párásító, új szellőző és tápoldatozó berendezéseket építettek be, fóliakorszerűsítéseket hajtottak végre. Ezáltal az extrém meleg időjárás és az aszály ellenére a friss piaci termékek mennyisége éves szinten 309 tonnával nőtt az idei első 8 hónapban.
Ennek is köszönhető, hogy a DélKerTÉSZ január és augusztus között 16,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami éves összevetésben mintegy 2 milliárd forintos növekedés – ismertette.
Hozzátette: a növekedést az is segítette, hogy a vizsgált időszakban a parikaféléknél átlagosan 10 százalékkal, a paradicsomféléknél átlagosan 22 százalékkal emelkedtek a termelői átlagárak.
Az exportpiacokon az euróban számított egységárak szintén kedvezően alakultak, az árfolyam változása ugyanakkor ennek előnyeit jelentősen mérsékelte. A DélKerTÉSZ legfontosabb exportpiacai továbbra is Csehország és Szlovákia, miközben a német értékesítés is jelentősen erősödött.
A termelésben bekövetkezett változásokról beszámolva az elnök elmondta: a szövetkezeten belül csökkent a kápia paprika és az ipari paradicsom termőterülete, utóbbi 230 hektárról 86-ra.
Előbbinél a harmadik országból beérkezett kápia paprikák piactorzító hatásával, utóbbinál a Kínából az Európai Unióba áramló jelentős mennyiségű ipari paradicsommal magyarázható a folyamat.
Nagypéter Sándor szerint, ezért az EU-nak azon kell dolgoznia, hogy a belső mezőgazdasági és élelmiszeripari ellátását, önrendelkezését megoldja.
Ugyanis a harmadik országból beáramló termékekről nem lehet tudni, hogy ezeket milyen fenntarthatósági, élelmiszerbiztonsági és termesztési eljárással állítják elő – mondta.
A DélKerTÉSZ fontosnak tartja, hogy Magyarországon a magyar zöldségek az üzletekben kiemelten, külön pulton, egyértelműen megkülönböztethetően jelenhessenek meg.
Ez a lépés a magyar termékek arányának növekedése mellett a vásárlói tudatosságot is segítené – mondta a szövetkezet elnöke.
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult, mintegy 450 szövetkezeti tagja – szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze.
A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek.
- Hirdetés -