Az Eurostat nyilvánosságra hozta a legfontosabb Európai Uniós szegénységi mutató alapján készült, előző évre vonatkozó országos rangsort. Ebben Magyarország a vártnál kedvezőbb pozíciót ért el: többek között Németországot is megelőzte. Nézzük, hogy alakul a szegénységi ráta az Európai Unióban.
A hazai gazdaságban óriási meglepetésre az év első negyedében a GDP éves alapon 1,7 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal. Eközben Európai Uniós átlagban 1, illetve 0,1 százalékos növekedést produkált az Eurostat friss jelentése szerint. Most itt az újabb statisztika a szegénységi rátáról, amelyben a vártnál kedvezőbb pozíciót ért el Magyarország.
.
Így alakul a szegénységi ráta az Európai Unióban
2025-ben az Európai Unióban 92,7 millió embert (a lakosság 20,9 százalékát) fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztés. Az Eurostat kimutatása azokat a háztartásokat veszi figyelembe, amelyek a három feltétel közül legalább egynek megfelelnek:
- jövedelmi szegénységben élnek,
- súlyos anyagi és társadalmi nélkülözést tapasztalnak,
- vagy alacsony munkaintenzitás jellemzi őket.
2024-hez képest a veszélyeztetett személyek száma 600 000 fővel csökkent (a lakosság 93,3 milliójáról, azaz 21,0 százalékáról). A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek legmagasabb aránya a következő sorrendben alakul:
- Bulgária (29,0 százalék),
- Görögország (27,5 százalék)
- és Románia (27,4 százalék).
Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt:
- Csehországban (11,5 százalék),
- Lengyelországban (15,0 százalék)
- és Szlovéniában (15,5 százalék) mérték.
Hazánk előzött
Uniós szinten az így meghatározott szegénységi vagy társadalmi kirekesztettségi kockázatnak kitett népesség aránya 2024-ről 2025-re csökkent: 21 százalékról 20,9 százalékra, ami körülbelül 600 ezer főt jelent.
Magyarország mutatója 19,5 százalék, ami az uniós átlag alatt van, és ebben az esetben ez kedvezőbb helyzetet jelez az Európai Unió egészéhez viszonyítva.
Az eredménnyel több nyugat-európai országot is megelőzünk, például Spanyolországot, Franciaországot vagy Németországot.
„Soha nem csökkent még ilyen mértékben a szegénység Magyarországon, mint az elmúlt másfél évtizedben: több mint 1,3 millió ember lépett ki a nélkülözés kockázatából, miközben a foglalkoztatás történelmi csúcsra emelkedett” – így fogalmazott már április elején Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a vasárnap.hu oldalnak.
Mint mondta,
„2010-ben a honfitársaink több, mint 30 százaléka élt szegénységi kockázattal, 2024-ben már csupán 20 százalék alatt, összesen 1,3 millió honfitársunk emelkedett ki, s lépett át a középosztályba. Különösen jelentős az előrelépés a gyermekes háztartások körében, több mint 300 ezer gyermek tudott kikerülni ebből a kockázati körből, tehát majdnem megfeleződött a gyermekszegénység Magyarországon.”
Szalai Piroska szerint régi baloldali toposz, hogy egyre több a nélkülöző, és ezzel próbálnak politikai tőkét kovácsolni. Ma mintegy másfél millióval kevesebb ember él szegénységben, mint a 2010-es kormányváltás idején. Ebben szerepet játszik a több mint egymillióval növekvő foglalkoztatotti létszám és a rezsicsökkentés is, amely kézzelfogható könnyebbséget adott a családoknak. A Tisza-kormány tehát innen indul, ezt a teljesítményt kellene tovább javítania.
- Hirdetés -