Szerda este nem a csend, hanem a határozott, mégis békés kiállás hangja töltötte be Szentes belvárosát. A Kossuth térre érkező fáklyás felvonuláson helyiek százai gyűltek össze, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek: elég volt a gyűlöletkeltésből, az alázásból és a hazugságokból. A megmozdulást az váltotta ki, hogy az elmúlt években egy szennyoldalon magánembereket gyaláztak, emberek halálát kívánták, gyerekeket mocskoltak, egyházi személyeket szégyenítettek meg – mindezt névtelenül, következmények nélkül.
A demonstráció gyülekezési helyszíne az Arany János utca – Rákóczi Ferenc utca kereszteződése vol, majd a résztvevők fáklyákkal a kezükben vonultak a Kossuth térre, jelezve: a közösség nem kér a gyűlöletből, és nemet mond Krisztina, Zsolt, Zoltán, Márton, Tibor, Eszter és Antal uszítására.
„A gyűlölet nem pálya”
Az eseményen felszólalt Szabó Zoltán Ferenc, Szentes polgármestere, aki hangsúlyozta: arccal és névvel vállalja, hogy a gyűlöletkeltésnek nincs helye sem az országban, sem Szentesen. „Magyarország a hazám, Szentes az otthonom. Itt élek, itt élnek a gyermekeim, és kötelességemnek érzem, hogy kiálljak amellett, hogy az uszítás és a gyűlöletbeszéd nem elfogadható” – fogalmazott, hozzátéve: a kritika lehet építő, de ami most történik a közösségi médiában, az már régen túl van ezen a határon.
Sorsok a képernyő mögött
A rendezvény egyik szervezője, Tonomár Zoltán beszédében világossá tette, miért volt szükség erre az összefogásra. „Nem a bosszúért jöttünk, hanem azért, mert elegünk van abból, hogy embereket név és arc nélkül lehet tönkretenni” – mondta. Hangsúlyozta: a rágalmak nemcsak az érintetteket, hanem családtagjaikat, gyermekeiket is elérik, és a hallgatás éppúgy erősíti ezt a jelenséget, mint a kattintás.
Deák Mariann szintén arról beszélt, hogy a gyűlöletkeltés mára veszélyes szintet ért el. Kiemelte: amikor gyerekeket vesznek célba, vagy emberek halálát kívánják, ott már nincs miről vitatkozni. „Ez nem vélemény, nem kritika, hanem emberi méltóságot sértő támadás” – fogalmazott, hozzátéve: az összefogás reményt ad arra, hogy ebből az apátiából ki lehet törni.
Nem a hangos szavak, hanem a cselekvő szeretet képes valódi változást hozni
Varga Ferenc felszólalásában a város történelméhez nyúlt vissza. Emlékeztetett: Szentes akkor volt igazán erős, amikor lakói kiálltak egymás mellett – legyen szó az örökváltságról vagy 1956-ról. „Ma is bölcsnek és higgadtnak kell lennünk, mert valaki meg akar osztani bennünket” – mondta, hangsúlyozva: a gyűlöletkeltés nem jellemző erre a városra.
Bánfiné Szőke Erika a szeretet erejét állította középpontba. Teréz anya példáját idézve arról beszélt: nem a hangos szavak, hanem a cselekvő szeretet képes valódi változást hozni. „Ahova a figyelmünket irányítjuk, oda megy az energia” – fogalmazott, és egy békésebb, egymást segítő közösség képét rajzolta fel.
„Ez egy vírus, amit mi magunk terjesztünk tovább”
Szabó István nyíltan és szenvedélyesen beszélt a közösségi médiában terjedő gyűlöletről. „Amikor már az ember családját veszik górcső alá, amikor barátok halálát kívánják, az gyomorforgató” – mondta, utalva arra is, hogy Farkas Sándor országgyűlési képviselő halálát is kívánták ezen az oldalon. Szavai szerint ez a jelenség „nem szentesi, nem bátor, hanem gyáva”.
Szabó István hangsúlyozta: a gyűlölet úgy terjed, mint egy vírus, amelyet kattintásokkal táplálnak. „Ne kattintsunk rá, engedjük el. Akkor vagyunk erősek, ha nem engedünk a félelemkeltésnek” – fogalmazott, hozzátéve: az igazság és az igazságosság előbb-utóbb utat tör magának.
Egy város üzenete
A fáklyás felvonulás végére egyértelművé vált: Szentes nem marad csendben. A szerda esti összefogás nem pártokról vagy politikai oldalak harcáról szólt, hanem arról, hogy egy közösség nemet mond a gyűlöletre, és igent az emberségre. A résztvevők üzenete egyszerű volt, mégis erős: együtt vannak, és nem engedik, hogy a gyűlölet határozza meg a város jövőjét.
GALÉRIA:
- Hirdetés -