A kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, amely részletekben történik majd – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A miniszter azt mondta, a korábbi bevált gyakorlathoz ragaszkodnak, amikor ugyanis a 13. havi nyugdíjat bevezették, az is részletekben történt. Így most februárban a 14. havi nyugdíj első negyedét folyósítják, egyidejűleg a 13. havival. Ez azt jelenti, hogy mindenki megkapja a nyugdíját, továbbá még 125 százalékát a nyugdíjának – jelezte.
Hozzátette, ezekben a napokban történik meg a nyugdíj-kiegészítés kézbesítése is, ez átlagosan 51 ezer forintot jelent a nyugdíjasoknak.
Magyarország minden nehézség ellenére képes teljesíteni azt a vállalását, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell őrizni, és amikor lehetőség nyílik rá, emelni kell. Amikor a polgári kormányzás megkezdődött, egy átlagnyugdíj 100 ezer forint alatt volt, most pedig 250 ezer forint felett van – hangsúlyozta.
Közölte azt is: a kormány döntött a kamatstop meghosszabbításáról fél évvel, ez kiterjed a diákhitel kamattámogatásának a meghosszabbítására is. Mindez 273 ezer jelzáloghitel-szerződést érint, a diákhitel kamattámogatásának meghosszabbítása pedig azt jelenti, hogy 2026 első félévében változatlanul 7,99 százalék marad a hitel kamata – jelezte.
Gulyás Gergely azt mondta, hogy a szerdai kormányülésen tárgyaltak a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásáról is. Hozzáfűzte, dolgoznak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötendő megállapodáson.
A cél a kkv-k segítése, ennek része az a 3 százalékos garantált kamatozású hitel is, amellyel csaknem 7000 vállalkozás kíván élni, összesen 387 milliárd forint igénnyel, ezek mellett komoly könnyítést jelentő adócsökkentések és adóegyszerűsítések várhatók.
Világossá tette a kormány, hogy a kkv-k támogatásáról akkor sem mond le, ha a háború elhúzódása miatti költségvetési helyzet továbbra sem könnyű, ezért döntöttek arról is, hogy a bankadót megduplázza – jelentette be Gulyás Gergely.
Elismerte, hogy egy jól működő gazdasághoz szükség van jól működő bankokra, emlékeztetett azonban arra, hogy a bankok profitja két-két és félszeresére nőtt az elmúlt években.
Gulyás Gergely közölte: szerdai ülésén a kormány ismét tárgyalt a gyermekvédelemre szánt forrásokról, nemcsak a területre idén jutó 17 milliárd forintos többletforrásról, hanem a jövő éviről is.
Hangsúlyozta: a nevelőszülők járandóságát a kétszeresére emelik, ami óriási lépés annak érdekében, hogy minél több gyermek kerülhessen nevelőszülőkhöz. Mintegy 23 ezer magyar gyermek és fiatal kénytelen nélkülözni vér szerinti családját, akiknek több mint kétharmada él nevelőszülőknél, 30 százalékuk pedig intézeti nevelésben – emlékeztetett.
A kormány döntött arról is, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony továbbra is teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül, ehhez egy gyermek után immár a minimálbér 60 százalékát biztosítja a költségvetés. A második, harmadik, negyedik gyermek után eddig járó kiegészítő pótlék helyett pedig ezentúl minden egyes nevelt gyermek után a teljes alapdíjat fogják megkapni a nevelőszülők.
A fogyatékossággal élő gyermek utáni nevelőszülői pótlékot 7-ről 15 százalékra emelik. Mindez érdemben több százezer forinttal fogja segíteni a nevelőszülők munkáját – jelentette ki.
Megerősítik a gyermekvédelmi rendszer egészét is, mintegy 200 új gyámügyi álláshelyet létrehozva, 1,8 milliárd forintból, emelik továbbá a gyermekvédelmi gyámok létszámát és a gyámi pótlékot is. Hozzátette, ezenkívül iskolaőröket fognak alkalmazni, ez összesen mintegy 700 embert jelent. Mindezek a kiadások mintegy 4 milliárd forintot tesznek ki a jövő évi költségvetésben – jegyezte meg.
A miniszter beszámolt arról is, hogy egy új, 80 fős csecsemőotthont is létrehoznak, és emlékeztetett arra, hogy jelentősen megemelték a gyermekétkeztetés napi összegét.
A múlt heti amerikai-magyar csúcstalálkozót értékelve kijelentette: a rendszerváltás óta nem voltak hasonlóan jók az amerikai-magyar kapcsolatok. Gulyás Gergely a találkozó legfőbb eredményének a rezsicsökkentés megvédését nevezte, megerősítve, hogy Magyarország teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól.
Kiemelte: a két ország közötti jó viszony köszönhető az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök közötti baráti viszonynak és annak az értékközösségnek is, amelyet a múlt heti találkozó is megerősített. Mindkét ország elkötelezett a nemzeti szuverenitás megvédése, a hagyományos keresztény értékek és kultúra megőrzése mellett. A két ország ugyanazt gondolja a migrációellenes politika szükségességéről, a genderpropaganda megállításáról és a családpolitika fontosságáról
– fejtette ki.
A találkozó kézzelfogható eredményei közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy “sikerült megvédeni a rezsicsökkentést”, ami azt jelenti, hogy Magyarország továbbra is garantálni tudja a háztartások számára a legolcsóbb energiaárakat Európában.
Magyarország teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat földgázvezeték esetében – mondta. Ha ez nem így történt volna, akkor november 21-től az amerikai szankciók ezekre a vezetékekre is hatályba léptek volna, és Magyarországon az energiahordozók ára a kétszeresére, illetve a háromszorosára növekedne – tette hozzá a miniszter.
A találkozón Donald Trump megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett a béketeremtés mellett, és amennyiben az idő megérik rá, Magyarországon lehet egy, az orosz-ukrán háború lezárásához közvetlenül hozzájáruló békecsúcs.
Sikerült továbbá fontos megállapodásokat kötni a gazdaság területén is, különösen az energiaszektorban, az autóiparban, a high-tech területen és a védelmi iparban – mondta Gulyás Gergely.
A magyar vállalatoknak is nyílnak lehetőségek az amerikai piacon, és jelentős amerikai befektetések is érkeznek Magyarországra. Az idei évben a most megkötött megállapodásokkal együtt rekordmértékű lesz a Magyarországra irányuló amerikai befektetések mértéke
– értékelt.
Végül az amerikai elnöktől Magyarország garanciát kapott arra is, hogy szükség esetén az Egyesült Államok pénzügyi védőpajzsot biztosít Magyarország számára. A segítségnek számtalan módja van az államközi hiteltől a swap line-ig. Az amerikai elnök egyértelmű kötelezettséget vállalt, hogy szükség esetén ezen eszközök szinte bármelyikére nyitott – mondta Gulyás Gergely hangsúlyozva, hogy a jelenlegi magyar pénzügyi helyzet ezt a legcsekélyebb mértékben sem teszi indokolttá.
Vitályos Eszter kormányszóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt két hétben több mint 35 milliárd forint értékben adtak át beruházásokat Magyarországon.
Miskolcon a Fux Zrt. hárommilliárd forintos beruházásában új üzemcsarnokot avattak és új gépsort helyeztek üzembe, itt szigetelt kábeleket gyártanak majd a villamosipar számára. A társaság 200 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült a Demján Sándor programon keresztül, amelyből idén országszerte 1386 vállalat kapott támogatást több mint százmilliárd forint értékben – hívta fel a figyelmet a kormányszóvivő.
Megkezdte a termelést a kanadai Magna International vállalatának vecsési üzeme, a 19 milliárd forint értékű projektet a kormány 3,8 milliárd forinttal támogatta, az új gyár kezdetben 240, később 300 új munkahelyet teremt.
Az egészségügyben a kormány 40 milliárd forinttal támogatja az elavultabb képalkotó diagnosztikai berendezések cseréjét, illetve új telephelyek nyitását – közölte Vitályos Eszter. A kalocsai és az edelényi kórházakban is új CT-berendezést adtak át, a fővárosi Podmaniczky utcai MÁV szakrendelő új mammográfiai és gasztroenterológiai eszközöket kapott egy 909 millió forintos fejlesztés részeként.
A Zala vármegyei Bakon átadták az uniós és állami támogatással több mint 400 millió forintból megvalósult új egészségházat is – tette hozzá.
Szintén átadták a Szirma és Martinkertváros közti megújult összekötő utat és a Szilvásvárad és Nagyvisnyó közti, 372 millió forintos támogatással felújított, turisztikailag is fontos útszakaszt is.
A Debreceni Egyetemen csaknem ötmilliárd forintból készült járműlabor műhelyekkel és tesztpályával.
Emellett átadták a Szőlőszem Evangélikus Óvoda, Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola új tagintézményét, megújult az érdi Teleki Sámuel Általános Iskola, Biatorbágyon több mint kétmilliárd forintos kormányzati beruházásban új bölcsőde- és óvodakomplexumot adtak át, Hajdúszoboszlón 500 millió forintból újítottak fel óvodát, Tiszabercelen 374 millió forintos támogatással, Bácsalmáson pedig 780 milliós támogatással épültek új bölcsődék – sorolta Vitályos Eszter.
Kiskunfélegyházán 685 millió forintos beruházással készült el új sportpark, Makádon a polgármesteri hivatalnak is otthont adó faluház készült el, Kiskunhalason pedig egy sportközpont fejlesztése fejeződött be – ismertette a kormányszóvivő.
Gulyás Gergely az amerikai védőpajzsról szóló kérdésre válaszolva hangsúlyozta: Magyarország gazdaságilag és pénzügyileg is stabil finanszírozás szempontjából, és nem várják azt, hogy ez megváltozna. Azonban, ha mégis valami kockázat lenne, az amerikai állam biztos pénzügyi hátteret garantál, de ez a helyzet nem állt elő, így egy forrásnak tekinthető, ha átmenetileg bármilyen más forrást kellene kipótolni
– magyarázta.
Hozzátette: átmenetileg előállhat olyan helyzet, hogy brüsszeli forrásokat pótolni kell, de az uniós költségvetési források 60 százaléka most is elérhető, “a további 40-nel pedig a bizottság azért zsarol, hogy egy másik kormányt ültethessen Budapestre, a magyarok nyakába”. Ha a választásokon túl leszünk, mivel a következő költségvetés elfogadásához egyhangúságra van szükség, olyan helyzet nem állhat elő, hogy Magyarország a nekünk járó forrásokat ne kapja meg – jelentette ki.
Az amerikai szankciók alóli mentességre vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta: ha Magyarország nem kapott volna mentességet az Egyesült Államoktól az Oroszországgal szembeni szankciók alól, a Barátság kőolajvezeték leállt volna, a Török Áramlat pedig decemberre csődbe megy, mindez pedig lényegesen megdrágította volna az energiahordozók beszerzését.
Ez legalább kétszeres dráguláshoz vezethetett volna – fogalmazott a miniszter, jelezve, ezért örülnek, hogy időkorlát nélküli mentességet kapott Magyarország az amerikai szankciók alól.
Gulyás Gergely megemlítette:
a következő évtizedekben az energiaigények kielégítésének módját forradalmasítani fogják a kis atomerőművek, amelyekből az elsők most készülnek.
Jelezte, hogy az országgyűlésnek kell hozzájárulást adni ilyenek magyarországi létesítéséhez. A miniszter úgy nyilatkozott: két-három év múlva köthetnek konkrét megállapodást ilyenek építéséről.
Ezek a kiserőművek a paksinak körülbelül egyharmadát, egyötödét tudják termelni, viszont 3-4 év alatt felépíthetőek, ezért forradalmasítani fogják a világban az atomerőművel való energiaellátást. Magyarország arra kötelezte magát, hogy ha sikeresek lesznek az első erőművek, akkor nyitott arra, hogy ezekből vásároljon.
Gulyás Gergely egy másik kérdésre válaszolva elmondta, Magyarországnak van egy hosszú távú gázvásárlási szerződése az oroszokkal, ezt nem érinti az amerikai LNG-megállapodás. Hasonlóan, nukleáris fűtőelemeket is fogunk venni az oroszoktól és a Westinghouse-tól is.
A szankciómentesség időkorlát nélküliségéről szólva jelezte, az amerikai külügy másról beszélt, de minden, a találkozón jelenlévő szerint teljesen egyértelmű volt, hogy a mentesség időkorlát nélküli. Megjegyezte, hogy minden esetleges félreértést hivatalos úton is tisztázni fognak, a magyar külügyminiszter meg fogja keresni a napokban az amerikait.
Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai szankciók alól nem sikerült volna mentességet kiharcolni, azt mondta: a kormány tudta, hogy az amerikai elnök megbízható, de természetesen ellenkező esetben is találtak volna megoldást.
Egy másik kérdésre megerősítette, hogy csak szóbeli megállapodások születtek Orbán Viktor és Donald Trump washingtoni találkozóján, hangsúlyozta azonban, lesznek olyan megállapodások, amelyeket már a következő hónapokban alá fognak írni.
A fegyverbeszerzésekről szólva elmondta, ez 20-24 HIMARS tüzérségi eszközt és az ezekhez tartozó, mintegy 100 rakétát jelent. Hozzátette, ezt a rendszert az előző amerikai adminisztráció alatt Magyarország “kvázi büntető jelleggel” nem kapta volna meg.
Az amerikai pénzügyi védőpajzs lehívása hitelnek minősül, ezért nem válthatta volna ki a bankadó meghosszabbítását – reagált egy újabb felvetésre.
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről kérdésre elmondta: ugyanúgy vezetik be, mint a 13. havit, négy részletben kapják meg az idősek. Az első heti kifizetés az átlagnyugdíjjal számolva 65 ezer forintot jelent, de jelentős eltérések lehetnek, a következő ciklusban pedig teljessé teszik a 14. havi nyugdíjat. Az első részlet körülbelül 170 milliárd forintot jelent a költségvetésnek.
A Tisza Párt adatszivárgására vonatkozó kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta: nem a hatályos adatvédelmi szabályozással, hanem az adatgazdával van gond. Megjegyezte, nem tudja, mit várt az, aki a korábban a saját feleségét lehallgató Magyar Péterre bízta az adatait.
A felelőtlenség a Tisza Párt felelőtlensége, akik ukrán adminisztrátorokkal és fejlesztőkkel együttműködve vezettek be egy olyan rendszert, ami az adatok érdemi védelmét nem garantálja – fogalmazott.
Gulyás Gergely megemlítette, elég súlyos nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, hogy 200 ezer ember személyes adatait külföldre, egy háborús országba juttatja egy párt egy részben ott fejlesztett szoftverrel tárolva azokat.
Ez a felelőtlenségnek olyan minősített esete, amivel nem nagyon találkoztunk még a magyar belpolitikában – mondta.
Az Európai Parlament abban érdekelt, hogy ennek az országnak Brüsszelben vezérelt kormánya legyen, és ehhez a kiszemelt alany Magyar Péter, úgyhogy bármit nyugodtan elkövethet, a mentelmi jogát nem fogják felfüggeszteni – nyilatkozott Gulyás Gergely az általa tömeges jogsértésként említett ügy lehetséges következményeiről.
Arra kérdésre, hogy az adatszivárgás vizsgálata kiterjed-e arra is, hogy ki az, aki elkövette az adatlopást, a miniszter azt felelte, a vizsgálat teljes körű és mindenre kiterjed.
Arra, hogy elítéli-e a Tisza Párttól kikerült adatok térképes nyilvánosságra hozatalát, azt mondta, mindenkinek be kell tartania a jogszabályokat.
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy párt valakinek elkéri az adatait, majd utána nem tudja megvédeni azokat. Az, hogy ebbe még külföldieket is bevon, hogy ukránokkal csináltat szoftvert, hogy ukrán van az adminisztrátorok között, az mind elfogadhatatlan. Azon lehet vitatkozni, hogy utána mások ezekkel a kikerült adatokkal nem elegánsan élnek, de az igazán nem elegáns az az, ha valaki úgy kér adatokat, hogy azok biztonságát nem tudja garantálni
– mondta.
A főváros anyagi helyzetéről szóló kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: egy szakszervezeti vezetőtől kapott egy levelet, azonban az általa képviselt dolgozók nem a kormányhoz tartoznak, hanem a főváros a munkáltatójuk. A kormánynak semmi dolga nincs azzal, hogy a főváros a saját munkavállalóival hogyan tárgyal.
Ha a főváros csődben van, tegye egyértelművé a főpolgármester, hogy a város nem tudja ellátni a feladatát, nem tud a jogszabályi keretek közt működni, és kérjen segítséget a kormánytól. A kormány nem fogja hagyni, hogy Budapest működésképtelen legyen – fogalmazott Gulyás Gergely.
A főváros által a szolidaritási hozzájárulás ügyében indított perről szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta: az eljárásnak nem volt tárgya sem visszafizetési kötelezettség, sem e teher összege, csupán az, hogy a beszedés közigazgatási aktus vagy polgári jogi cselekmény.
A főváros részéről ez a per egy politikai akció – fogalmazott Gulyás Gergely, hangsúlyozva, Budapest vezetése sem vitatja, hogy egy világos képlet alapján fizetési kötelezettségük áll fenn az ügyben.
A banki extraprofit adó megduplázásával kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: a bankok magyarországi profitjai 2022-23 óta megduplázódnak, ezért tudják vállalni ezeket a terheket. A kormány figyelni fogja, hogy áthárítják-e a fogyasztókra – tette hozzá.
A költségvetési hiányra vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: “soha nem választottuk a megszorításokat, viszont mindig is a pénzügyi fegyelmet választottuk. Ami az elmúlt három évben ezen változtatott, az kizárólag a háború”. Azt is mondta, akkor sem lesznek megszorítások, ha a költségvetéshez hozzá kell nyúlni a tervezett költségvetési hiány tartása érdekében.
Újabb kérdésre válaszolva emlékeztetett: a magyarnál lényegesen nagyobb költségvetési hiányok is vannak az EU-ban, az elsődleges egyenleget tekintve pedig kifejezetten jól állunk.
Mivel a költségvetésben biztosított az egyensúly, nem terveznek a bankadó meghosszabbításán felül további bevételnövelő lépést – jelezte.
A miniszter kiemelte: a magyar állam szabadon dönti el, hogy kitől vesz fel hitelt és kitől nem. Attól vesz fel, aki kedvezőbb hitelt ad, az állam érdekeit nézve a legfontosabb az, hogy kedvezőbb legyen a hitel kamatozása. Ha a hitelfeltételek között a magyar jogrenddel nehezen összefüggésbe hozható szabályok vannak, pert kell indítani – tette hozzá.
Gulyás Gergely közölte: a civil pénzek elbírálásáról a Nemzeti Együttműködési Alap dönt, a kollégiumi döntést nem szokta módosítani, a miniszteri keretből adott szerényebb összegek pedig direkt kampánytevékenységre nem fordíthatók.
Egy elnöki rendszerre vonatkozó kérdésről Gulyás Gergely azt mondta: 2010 után valóban felmerült az alkotmányozásnál, de úgy döntöttek, nem változtatnak a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő parlamentáris rendszeren, amely a térségben is a működőképes demokráciák sajátja. Nem várható ebben változás kétharmados győzelem esetén sem – jelentette ki.
A Humanisták néven alapított pártról szólva Gulyás Gergely megerősítette: a kormánynak semmi köze nincs hozzá, “csak hátra dőlve figyeli, ahogy a főpolgármester és a Tisza Párt elnöke egymást hazugozza”.
Aki nem volt álszent vagy álnaiv, az eddig is tudta, hogy Ukrajnában a korrupció jelentős probléma – jegyezte meg a miniszter az Ukrajnában kirobbant kormányzati botrányra utalva.
Hozzátette, a kérdés az uniót láthatólag “különösebben nem érdekli”, hiszen részükről senki nem szólalt meg az ügyben.
Arról beszélt: Ukrajna csatlakozásának brüsszeli megítélése nem függ össze azzal, hogy az ország ennek bármilyen feltételét teljesíti-e, mert politikai cél a bővítés, és számukra “teljesen mindegy, hogy tönkreteszi-e az európai gazdaságot”, agráriumot, elviszi a kohéziós pénzeket ez a lépés.
A migrációról szólva azt mondta: mindig is tudtuk, hogy Brüsszel az illegális migráció támogatója, szervezője, a magyar kormány pedig nem fog engedni semmilyen esetre sem. Illegális migránsokat nem veszünk át, ide senki nem fog jönni – fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta: a Tisza párt ebben a kérdésben a brüsszeli álláspontot képviseli, ami “egy brüsszeli párttól nem meglepetés”. A Tisza párt úgy próbál hatalomra jutni, hogy Magyarország szuverenitásából feladna nagyon sok mindent – jelentette ki.
Az Európai Unió döntéshozatali szabályainak módosításáról, az egyhangú döntések visszaszorításáról a miniszter úgy nyilatkozott, a bővítési folyamatok szabályai egységesek, kimondják, hogy egyhangú döntésre van szükség a tárgyalások megkezdéséhez; “elég nevetséges“, hogy azt mondják, csak magához a tagfelvételhez van erre szükség.
Megemlítette, számos tagállam nem akar lemondani jövőbeni vétójogáról, mert érzik azt a veszélyt, hogy miután Brüsszel bármilyen íratlan és írott szabályon bármikor átlép, ez a változtatás később az ő kárukra is lehet. A miniszter megemlítette, “a korábbi visegrádi együttműködés helyreállítása közel van”, és a négy uniós tagállamnak fel kell lépnie Brüsszel lopakodó hatáskörbővítése ellen.
A miniszter kérdésre válaszolva “nagyon impozáns” mutatónak nevezte, hogy 2010 óta Európában a második legnagyobb mértékben csökkent Magyarországon a gyermekszegénység, csak az egyik balti állam előz meg minket.
Mindaddig, amíg van gyermek, aki nélkülözéssel kényszerül szembesülni, a kormánynak feladata van – fogalmazott.
Gulyás Gergely a kérdésre, hogy mit jelent, hogy egy ezentúl a keresztény kultúrán alapuló értékrendet kell érvényesíteni az óvodákban egy szerdai kormányrendelet szerint, azt mondta: mindez a teljes tiltása és tagadása annak, ami Nyugat-Európában történik, ahol genderoktatást próbálnak bevezetni már az óvodában is.
A kérdésre, hogy lesz-e óvodai hittanoktatás, a miniszter nemmel felelt.
Gulyás Gergelyt kérdezték arról is, hogy szerinte arányos intézkedés volt-e, hogy egy pénteki drograzzián 49 fiatalt vittek el bilincsben. A miniszter azt felelte: a rendőrségnek kell megítélni, hogy az adott pillanatban mi az arányos intézkedés. Összességében szerinte az, hogy a droggal szemben a rendőrség határozottan és keményen lép föl, helyes, fontos, indokolt és üdvözlendő.
A miniszter a MOL állítólagos tervezett szerbiai bevásárlását nem kívánta kommentálni, általánosságban szólva azonban jelezte: a kormány támogatja, hogy a magyar cégek regionális multivá válhatnak.
Közölte: az augusztusban bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv még nem készült el, de időközben számos munkahelyvédelmi intézkedést hozott meg a kormány.
A legutóbbi Békemenet létszámára vonatkozó kérdésre reagálva nem kívánt létszámbecslést végezni Gulyás Gergely.
.
MTI
- Hirdetés -