Jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér. Nem volt egyszerű, de megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon, a száz legjelentősebb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei székhelyű vállalkozást felsorakoztató TOP100 kiadvány ünnepélyes bemutatásán és átadásán.
Czomba Sándor ismertetése szerint így a következő három évben átlagosan tizenkét százalékkal nő majd a minimálbér. Elmondta, a béremelések teljesítésével a kormány azt szeretné elérni, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát.
A garantált bérminimum is megmarad és jövőre hét százalékkal nő – emelte ki az államtitkár.
Kiemelte: jelenleg 210 ezer ember kap minimálbért Magyarországon a 4,7 millió foglalkoztatottból. Hozzátette, a minimálbér azonban alapvetően nem gazdaság-, hanem szociálpolitikai kérdés és a béremelés legfőképpen az államnak jelent többletkiadást, mert sok dolog van a minimálbérhez kötve.
Az államtitkár szerint a bérmegállapodás megszületésével „megvan rajzolva a pálya”, ez megadja az elvi lehetőséget arra, hogy 2028-ra a minimálbér összege akár a 400 ezer forintot is elérje.
Kiemelte, a vállalkozások fontos feladata lesz a következő időszakban a GDP-be „alaposan beleszóló” termelékenység és hatékonyság növelése, az eredmények elérése érdekében. Czomba Sándor elmondta, emelkedik a bejelentett munkaerőigények száma és „feszes” a munkaerőpiac, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak nehéz megfelelő munkaerőt találniuk. Az elmúlt időszakban nem esett vissza a foglalkoztatás olyan mértékben, amely a gazdasági adatok alapján várható volt.
Kiemelte, ez annak is köszönhető, hogy a vállalkozások az utolsó pillanatig igyekeznek megtartani a megfelelő munkaerőt. Az államtitkár úgy fogalmazott, több beruházás megvalósulása is várható, Debrecen környékén például 2030-ig 30 ezer új álláshely jön létre. A vállalatok egy része nem a regisztrált álláskeresők között keresi a megfelelő munkaerőt, az országba betelepülő cégek jelentős része már munkatapasztalatokat szerzett humánerőt keres – fűzte hozzá.
A közfoglalkoztatásban annak indulásakor 300 ezren, míg most 65 ezren dolgoznak. Ez a foglalkoztatási forma azonban nem szűnik meg, mert vannak olyan élethelyzetek, amelyekben szükség van erre. Hozzátette, a kormány elsődleges célja az, hogy a versenyszférában biztosítsanak mindenkinek munkahelyet. Kiemelte: a foglalkoztatási ráta tekintetében Magyarország az Európai Unióban (EU) a skandináv országokkal és Németországgal van egy szinten, míg 2010-ben Máltával versenyzett az utolsó helyért. Az idősebb népesség aktivitása is javul, míg hat évvel ezelőtt 30 ezer, most 140 ezer nyugdíjkorhatárt betöltött ember dolgozik.
Alakszai Zoltán főispán kiemelte: a térség gazdasága „hosszú múltra” tekint vissza a nehézipar hagyományaitól kezdve, az innovatív technológiai megoldásokig. A TOP100 kiadványban szereplő vállalkozások nemcsak a múlt örökségét viszik tovább, hanem a jövő formálásában is kulcsszerepet játszanak – mondta. Hangsúlyozta, ezek a vállalkozások kitartásukkal, innovatív gondolkodásukkal és folyamatos megújulási képességükkel példát mutatnak a gazdasági élet minden szereplőjének. Hozzátette, az új iparágak, a megújuló energiaforrások és a turizmus területén zajló beruházások mind azt jelzik, hogy a vármegye képes megújulni és alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Tóth-Szántai József, (Pont Mi Egyesület – Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, a listán szereplő vállalkozások nemcsak saját sikereikért, hanem a vármegye gazdaságának fejlődéséért is sokat tesznek. A TOP100 gazdasági díjat ebben az évben a kazincbarcikai BorsodChem Zrt. nyerte el.
- Hirdetés -