Vélemény

Irsai Farkas László: Nagyon nem értem én Grecsó Krisztiánt

Írt a költő-író-lapszerkesztő minap egy leereszkedő hangvételű és esztétikájú valamit (Isten tudatja csak a műfaját) az ÉS-be. (Grecsó Krisztián: Szentkettősség. Élet és Irodalom. 2022. november 18. 24. oldal.)

Az Úriember, papíron jó alföldi gyerek. Szegvári illetőségű, Szentes járást kívül-belül ismeri. Nagymágocstól Orosházáig nincs olyan kavics, amit ne ismerne. (“… hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én.”)

Fogta magát a Lírikus, és majd egy flekknyi terjedelemben ájvékolt a derekegyházi új templom bemutatkozó filmjéről. Hogy a képeken egy szép templom van – zanzásítva a lényeget – , de ha arrébb svenkelne a kamera, látható lenne – Grecsó megfogalmazása szerint – a nyomor, az elhagyatottság. 

Nem értem. Mit akart elérni Grecsó? Ez valami üzenet az ultra-zagyvalék liberális célközönségnek? Az egyházakat támogató Orbán-kormány elleni böfögő-propaganda, vagy nehogy már büszke legyen Derekegyháza a templomára? Netán, a térség országgyűlési képviselőjével kötekszik, hogy szép, szép, na de a fejlődés elmaradt? Vagy, mit akart üzenni? 

A negyed oldalnyi siralmat olvasva az ember tényleg keresi, hogy van-e a közelében kötél, netán Gillette penge. Az élettől elmegy a kedv, ha sorról-sorra olvassuk, mennyire borzasztó itt élni, az “egykori Károlyi uradalomban”, ahogyan Grecsó írja. Nincs itt semmi, csak a templom. 

Na, most kérem ez az ember szegvári. Békéscsabán, majd Szegeden szerezte a diplomáit, majd odáig suhintotta az élet, hogy az ÉS irodalmi rovatának a vezetője. Tehát elfelejtette, honnan jött. Vagy, el akarja felejteni. Ez még bocsánatos bűn lenne. Ha az ember elfojt dolgokat, hát szorongjon csak magában, az ő baja. De az már fekélyes és romboló, amikor saját bölcsőjével, az anyaöllel fordul szembe valaki. Nyilvánvalóan politikai, ideológiai babérokért, hogy konstatálja, ő is a táborhoz tartozik. 

Nem értem én Grecsó Krisztiánt. De nagyon nem. Mikor használta a tehetségét például arra, hogy amit elért, amiért áldást kapott és tehetséget, abból visszaadjon egy kicsit a bölcsőnek, az anyaölnek? Mikor szervezett Szegvárra írótábort, vagy irodalmi, színházi fesztivált, vagy bármilyen művészeti seregszemlét? Mit tett azért, hogy a térség, amely szerinte elmaradott, az ne legyen maradi, hogy beinduljon a turizmus, a kulturális élet, és így tovább? Badár Sándort, Gáspár Tibort, Gáspár Sándort, Kőhalmi Zoltánt, Szőke Andrást sosem hallottam olyat mondani a térségről, amitől foltos lett volna a nyakkendő. De még a Horváth Mihályosoktól sem hangzott el olyan – Zséda, Alföldi Róbert, és így tovább -, amitől ráncolni lehetne a szemöldököt, vagy mást. 

Azért, mert van ízlés. Hogy, ha nem is lehet büszkének lenni az indulásra, azért azt nem szoktuk sárral bekenni. 

Mennyire nem elegáns, mennyire rossz minőségű dolog, ha valaki oda köp vissza, ahonnan jött. 

Irsai Farkas László



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Moderari: Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké

Szabó Viktor

Irsai Farkas László: Előbb a gyerek, amiért kapják a pénzüket. Utána jön a fizetés mértéke, meg a tüncike!,

Szabó Viktor

Moderari: A hátrahagyottak magányáról

Szabó Viktor

Szánthó Miklós: a woke-mozgalom veszélyes fertőzés, amelynek ellenszere a magyar recept

Szabó Viktor

Moderari: Figyelő szemeinket Lengyelországra vessük!

Szabó Viktor

Advent – és a várakozás varázsa…

Szabó Viktor

Irsai Farkas László: Akinek van füle, hallja…

Szabó Viktor

Moderari: A magyarok győztek?

Szabó Viktor

András: Elfogyott a levegő a polgármester körül

Szabó Viktor

Honlapunk megfelelő működéséhez „sütiknek” nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, Ön bármikor módosíthatja ezeket a beállításokat a böngészőjében. Elfogadom Olvasd tovább