Egyelőre nem érzékelhető a lakásépítési, felújítási láz vége a magyar piacon, a piac kettősségére hívták fel a figyelmet egy felmérés alapján. A kedvezőtlen piaci hatások közé sorolták, hogy idén az első negyedévben 20,3 százalékra ugrott az építőipar termelőiár-indexe és az infláció miatt emelkedik a kamatszint, de van még esély arra, hogy ezek a kilengések tompuljanak.
Ezzel szemben áll ugyanakkor, hogy a kiadott építési engedélyek száma 2021-ben 33 százalékkal meghaladta a megelőző évit, és ennek alapján idén 45 százalékkal több lakás épülhet, mint tavaly.
A múlt ősszel indult NHP Zöld Otthon Program keretében áprilisig 135 milliárd forintnyi kölcsönszerződést kötöttek az építkezők, a program 200 milliárd forintos keretét pedig áprilisban további 100 milliárd forinttal emelte meg a Magyar Nemzeti Bank.
Ezzel párhuzamosan, az otthonfelújítási programban nem egészen másfél év alatt 261 milliárd forint támogatást utalt ki a Magyar Államkincstár (MÁK), amelyhez 150 ezer kérelem érkezett május végéig, és még ma is hetente 3000 újat adnak be az ügyfelek.
A felmérésben a változó fogyasztói szokásokról belsőépítészeket és lakberendezőket kérdeztek, akik szerint például jelentősen átalakul a következő években a fürdőszobák kialakítása. A fürdők vagy egyre nagyobbak lesznek, vagy lényegében minden hálószobához terveznek egy önálló fürdőt. A szakértők 36 százaléka úgy vélekedik, hogy a háztartási funkciók (mosás, szárítás, takarítószerek tárolása) kikerülnek a fürdőszobából, így az inkább a lakás integráns részévé válik, miközben a mosókonyha kifejezés is új értelmet nyer.
“A felmérésből kirajzolódó trendek zöme nem egyszerű divathóbort, sokkal inkább a körülöttünk zajló társadalmi változások leképződései” ami megmutatkozik a támogatások felhasználásában is.
MTI, fotó: EE
- Hirdetés -