Jövő évtől kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások, miután a Parlament 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a törvénytervezetet. Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az új törvényi szabályozás legfőbb céljának nevezte, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése mellett a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet és kedvező adózási feltételeket biztosítson a magyar gazdálkodók számára.
A Parlament 2020. november 17-én 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.
A törvény 2021. január 1-jén lép hatályba. Jövő évtől három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása. Ezek az őstermelők, az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG) és a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT).
Őstermelők
Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25%-át teheti ki.
Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyi jövedelemadó bevallást készítenie. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak.
Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő. A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.
A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők is részesülhetnek az őstermelők számára nyújtott kedvezményekből. Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25%-os bevételi korlátba –, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.
Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG)
A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára. Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatná meg a 4 személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg
80 millió forintot.
Családi mezőgazdasági társaság (CSMT)
Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak. A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.
A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT-minősítéssel vagy sem – adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.
- Hirdetés -