Alapvetően jó döntés, hogy a hiteltörlesztési moratóriumot a kormány csak a társadalmilag fokozottan rászoruló ügyfelek esetében hosszabbítja meg. A gyakorlat végrehajtásáról szóló kitételek azonban még nem ismertek, a szóban forgó kategória egyelőre túlságosan relatív – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek a csongrádi Botos Katalin, a rendszerváltás utáni Állami Bankfelügyelet hajdani elnöke.
A szakember úgy ítéli meg, a döntés az ügyfeleknek, de a bankszektornak is kedvező, így fél évvel eltolódik egy kritikus időszak. Jövő év közepéig pedig sok víz lefolyik még a Dunán, s remélhetőleg a körülmények is kedvező irányban változnak.
A gyereket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közmunkások számára a moratórium automatikusan tovább tart majd december 31-e után is, nekik csak akkor kell értesíteniük a bankjukat, ha mégsem kérik a mentőövet. Kérdés, hogy a szóba jöhető ügyfelekről ki dönti majd el, és milyen jogszabályi kritérium alapján, ki kerül be automatikusan a meghosszabbított moratórium hatálya alá. A vállalkozások esetében talán egyszerűbb a helyzet, a 25 százalékos bevételkiesés könnyebben igazolható – fejtette ki Botos Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritája. Hozzátéve: nagy valószínűséggel ennek az értékelésnek, minősítésnek az oroszlánrészét a folyósító hitelintézetek végzik majd el, ami számukra újból jelentős pluszmunkát igényel. Igaz, ez alkalommal az érintett pénzügyi intézményeknek nem 24 órájuk van minderre, hanem hozzávetőleg három hónapjuk.
A valóban nehezebb pénzügyi helyzetben lévő ügyfelek számára mindenképpen jó döntés a moratórium meghosszabbítása, ahogyan a hitelintézeti szektor sem jár így olyan rosszul – fejtette ki az ex-bankfőfelügyelő, aki a rendszerváltás után egy darabig az Antall-kormány pénzügyi államtitkára, majd tárca nélküli minisztere is volt.
– A bankok is nyernek fél évet, s az idei esztendőt még lezárhatják úgy, hogy nem kell céltartalékot képezniük az esetleg majd csak jövőre beragadó hitelek miatt. Vagyis most már ezek a tételek sem ronthatják az idei jövedelmezőségüket, ami remek hír a költségvetés számára is, amelynek a pénzügyi intézmények jelentős adóbefizetői.
A 2020-as évben így a hazai hitelintézeti szektor sokat segíthet a járvány és a válság miatt amúgy is alaposan kiköltekező büdzsén. A fél év múlva lejáró moratóriumot követő banki veszteségek miatt esetleg csökkenő adóbefizetések viszont egy izmosodó államháztartás számára már nem jelenthetnek akkora érvágást, mintha ugyanez idén következne be. Majd az azt következő esztendőben, 2022-ben pedig már, jó eséllyel, konszolidálódik a költségvetés és az egész gazdaság helyzete.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Forrás, fotó: Magyar Nemzet
- Hirdetés -