Vélemény

„Idén még csobbanhatunk a Balatonban” – óvatosan optimista a János Kórház főigazgatója

Van, aki belehal a vírusfertőzésbe, más pedig meg sem érzi, hogy beteg volt. Miért ilyen szélsőséges a betegség lefolyása?

– Ezzel kapcsolatban most nagyon sok nemzetközi kutatás folyik. Amit tudunk: minél érettebb a tüdő, magyarul minél idősebb valaki, annál több olyan sejtfelszíni receptor van az egyes tüdősejteken, amibe a vírus be tud csatlakozni. Minél több helyen tud bejutni, annál több kárt okozhat. Minél több alapbetegsége van valakinek, annál könnyebben gyűri le a vírus. Egy szívbeteg, cukorbeteg embernek például lehet érelmeszesedése. Ahogy a tüdőszövet elkezd begyulladni, egyre jobban terhelődik a szív. A keringést megterhelő hatást úgy kell elképzelni, mint amikor vizet folyatok át egy slagon, amibe több kavics, vagy kő kerül. A gyulladt tüdőszövet miatt az ellenállás egyre nagyobb, egyre nehezebben megy át a vér, a motor már nem bírja a terhelést. Emellett lecsökken az oxigén felvételére alkalmas felület, ami miatt gyorsulnia kéne a keringésnek, ezzel megint csak a szív terhelése fokozódik. A megnövekedett ellenállást egy rossz vagy legyengült szívnek kell legyőznie. Emiatt kerülhet egy beteg kritikus állapotba.

Tudom, hogy csak találgatásokba bocsátkozhatunk, de mégis: ön szerint meddig tart még a járvány?

– Arra számítottam, hogy március 25-e környékén tömegével fognak lélegeztetésre szoruló betegek jelentkezni Budapesten. Ez az ugrás elmaradt, sikerült ellaposítani a járványgörbét, ami nagyon jó hír. A nagyon precíz kontaktkutatás és az időben meghozott járványügyi korlátozások megtették a hatásukat. Tele van a sajtó azzal, hogy nem tesztelünk eleget. Ez nem igaz. Akiről kiderül, hogy pozitív, annak gyakorlatilag az összes kapcsolatát felkutatja a hatóság. Az, hogy nem tesztelnek le mindenkit, teljesen normális. Én is kontaktja voltam egy koronavírusos embernek. Miután 15 percnél kevesebb időt töltöttünk egy légtérben, és a vírusfertőzött kollégán végig szájmaszk volt, nem minősülök szoros kontaktnak, tehát engem felesleges tesztelni. Egyéni védőfelszerelésben dolgozom, szájmaszkot használok és figyelem magam. Ha két héten belül nem jelentkezik tünet, akkor nincs baj. A kollégának egyébként a munkatársaival és a családjával együtt 28 kontaktja volt, abból le is szűrtek 14-et. Náluk elrendelték a házi karantént. Ha a második tesztjük is negatív lesz, akkor mehetnek vissza dolgozni. Azt is látni, ahogy a pozitív eredmények száma nő, úgy emelkedik a tesztelések aránya is. Pont annyit és úgy tesztelünk, ahogy azt a WHO is ajánlja.

Egyre több helyen olvasni, hogy talán az 1954 óta kötelező BCG oltásnak is köszönhetjük a betegség enyhébb lefolyását. Önnek mi erről a véleménye?

– Itt valóban megfigyelhető egy érdekes összefüggés, elég csak Németország átfertőzöttségi adatait megfigyelni: meglehetősen nagy különbséget látunk az ország keleti és nyugati fele között. Szigorúan tudományos értelemben ez egyelőre egy sejtés, ám amennyiben beigazolódik, úgy Magyarország számára ez egy kis előnyt jelenthet a vírus elleni harcban. Amit még kiemelnék: hazánkban a közegészségügyi és járványügyi rendszerbe vetett bizalom történeti alapon is rendkívül magas. Világviszonylatban is kiemelkedően hatékony az oltási rendszerünk. Ez a bizalom érezhető a járványügyi intézkedések kapcsán is, aminek köszönhetően sikeres az eddigi védekezés.

Tudom, hogy most minden a koronavírusról szól, de vannak más betegek, betegségek is. Sok műtétet elhalasztottak, a várólistás beavatkozásokat sem végzik el, és a szűrővizsgálatok is leálltak. Nem lesz ebből baj?

– Azok a szűrések, amelyek a korosztályos népegészségügyi program keretében történnek, valóban leálltak. A diagnosztikai beavatkozások azonban nem maradnak el. Ha valaki csomót tapint a mellében, mindenképpen menjen el nőgyógyászhoz. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, hogy indokolt az alaposabb vizsgálat, a diagnosztikai eljárást biztosan elvégzik a páciensen. A halasztható műtétek most elmaradnak. Nálunk talán a térdprotézis műtétre kellett a legtöbbet, 179 napot várni a járvány előtt.

A fél év most jóval hosszabb lesz. Mire készüljenek a betegek?

– Egészen biztosan hosszabb várakozásra kell majd számítani. Ennek az időnek a csökkentésére már most készülünk, és akár emelt óraszámban dolgozunk majd. Ugyanez igaz más műtétekre is. Vélhetően három-négy hónap alatt erőltetett menetben, de megcsináljuk a halasztott beavatkozásokat. Azt el kell mondanom, hogy a kezdetekkor is volt egy egység az egészségügyi dolgozókban, de olyan elszántságot, amit most tapasztalok, még soha nem láttam. Ez egész egyszerűen példaértékű.

Ön látja már a fényt az alagút végén?

– Most az a cél, hogy tovább lapítsuk a görbét. Ha tartósan jól haladunk, komolyan vesszük az előírásokat, akkor lehet fokozatosan lazítani a szigorú, mozgáskorlátozó intézkedéseken. Természetesen szigorú kontroll mellett. Ez egy nagyon óvatos türelemjáték lesz, folyamatos visszacsatolással. Azt mondanám – de ez csak tipp –, hogy a tetőzés május elején várható. Utána szépen lassan lecseng a járvány, és az idén még csobbanunk a Balcsiban. Ha szerencsénk van, akkor már júliusban.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Fotó: csalad.hu



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Olvasói levél: Hogy viselkedhet idős emberekkel így valaki?!

Szabó Viktor

Szabó Zoltán azt üzente, elfogyott a regimentje

Szabó Viktor

Moderari: Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké

Szabó Viktor

Irsai Farkas László: Előbb a gyerek, amiért kapják a pénzüket. Utána jön a fizetés mértéke, meg a tüncike!,

Szabó Viktor

Moderari: A hátrahagyottak magányáról

Szabó Viktor

Szánthó Miklós: a woke-mozgalom veszélyes fertőzés, amelynek ellenszere a magyar recept

Szabó Viktor

Moderari: Figyelő szemeinket Lengyelországra vessük!

Szabó Viktor

Advent – és a várakozás varázsa…

Szabó Viktor

Irsai Farkas László: Akinek van füle, hallja…

Szabó Viktor