Tömörkény nevét már 1326-ban is említették az oklevelek. A Dél-Alföld egyik Tisza melletti kis települése, fontos vám átkelőhely volt, napjainkban pedig szintén fontos szerepet tölt be. Az évente Fábiánsebestyénben megrendezett Juniálison, szinte lehetetlen volt elnyerni a kupát a tömörkényiektől, hiszen éveken keresztül a legjobban teljesítettek. Más szempontból pedig immár a harmadik ciklusát kezdte meg Bánfi Sándor polgármester úr, akit érzékenyen érint a lakosok szociális helyzete és az ott élők igényei. 1998-ban az akkori választások meghozták Tömörkény életében azt a változást, amelyre már mindannyian vágytak, és amely egy olyan fejlődést indított el, hogy méltán büszkék a tömörkényiek településükre. Napjainkra eljutottak oda, hogy nincs hitelük, képesek önerőből és a pályázatokból újítani, a modernkori igényeknek megfelelő életszínvonalon élni és helyben dolgozni. A polgármester úr, szinte mindenkit ismer, mindezek mellett a családok mindennapjait is figyelemmel követi. Gondolkodás nélkül és büszkén meséli el, hogy az óvoda, iskola és mini bölcsőde mellett a „Biztos kezdet” elnevezésű Gyerekházban is foglalkoztatnak, gyógypedagógus és logopédus közreműködésével. Nevelő-oktató intézményeik szinte teltházasak, hiszen az óvodában 46-56 fő közötti állandó létszám van, míg az iskolában is 100 fő körüli tanulóval működnek. Sándor, mert a helyiek így hívják a település lakosainak jelentős részével tegező viszonyban van. „Én nem küldök senkit magam helyett! Felülök a biciklire, vagy beülök az autóba, elindulok akár gyalog, de magam megyek el a családokhoz, és nyíltan elmondom, mit szeretnék. Nálam, ilyen egy választási kampány. Nem tartok fogadó órát! Hozzám bárki, bármikor jöhet. Meghallgatjuk mit szeretne, felírjuk és amint lehetőség van rá, keresünk megoldást. Nincs zárt ajtó, és elintézetlen ügy. Én a tiszta játszmát, a nyílt, egyenes beszédet szeretem. Még a boltban is falugyűlés van időnként, hiszen naponta járunk, és az emberek tudják, bármivel megkereshetnek. Nem szeretek ígérgetni.” És valóban. Hiszen ha az említett elmúlt egy évtizedre visszatekintünk, számos beruházás és településfejlesztési projekt valósult meg. Felújították a Művelődési és Egészségházat, az Óvodát, a Polgármesteri Hivatalt. Tömörkény a közlekedés szempontjából abszolút központi helyet foglal el, hiszen nagy az átmenő forgalom, így égető szükségét látták, hogy a buszállomás is megfelelő keretek között működjön, az igényeknek megfelelően, elektromos padlófűtéssel, váróteremmel és toalettel kiegészítve. Mindezek mellett a központi konyha is felújításra került, hiszen több mint 300 fő étkezését biztosítják napi szinten. A falu biztonsága szempontjából, több helyre is térfigyelő kamerákat helyeztek ki, amely a tapasztalatok alapján lényegesen megnövelte a falu biztonságát és minimálisra csökkentek a bűncselekmények, bár ez eddig sem volt jellemző a település mindennapjaira. A közvilágítás is megújult, amely szintén a biztonság részét képezi. A polgármester úr elmondta, nagyon büszke arra, hogy intézményeikben helyi munkaerőket tudnak alkalmazni. Többek között ennek érdekében a közmunka programot is kibővítették, amelynek folyamán belvíz elvezető csatornákat létesítettek, felújították a járdákat, parkolókat alakítottak ki, mind ehhez a gépeket, eszközöket is biztosítani tudták helyi forrásból. Bánfi Sándor nem szereti a tétlenséget. Ő maga is egy emberként napi szinten átlátja a település mindennapos történéseit, és az ott élőket is arra ösztönzi, ne tétlenkedjenek. Ki mihez ért, olyan munkát végezzen. „Nem lehet mindenki tanult ember, de nem is ez a lényeg. Ha valaki csak gereblyézni tud, én azt sem bánom, akkor csinálja azt! Tömörkényen kivágtuk azokat a fákat a köztereken, amelyek veszélyforrást jelentettek, és folyamatosan évről-évre jelentős összeget áldozunk arra, hogy parkosítsunk, szépüljön, zöldüljön a falu, és tiszta legyen a levegő. Ha valaki itt találja meg a munkalehetőségét, én nem bánom, de tegyen a közért! „ Korábban már említésre került az a bizonyos szociális érzékenység kifejezés, ami jelen esetben nem csak a lakosság igényeit képezi, hanem azt a tényt is mely szerint Tömörkényen szociális rászorultság nélkül, minden gyermek kap mikulás csomagot, tartós élelmiszert, gyümölcsöt. Farsangkor a nevelő-oktató intézmények a fánkot térítésmentesen kapják, és felemelték a beiskolázási támogatást fejenkénti 7000 forintra, míg a születési támogatást 50.000 forintra. Mind ezek mellett a Bursa Hungarica program is kiválóan működik. Az idős emberek is kiemelt figyelemben részesülnek, hiszen közel 200 főt érintően 3 éve már tűzifát is tudnak osztani, Erzsébet Utalványt és készpénzt is kaptak. Természetesen a kulturális és a szórakoztató rendezvényekből sincs hiány, több hagyományra épülő programsorozatot is szerveznek évente, ahová sokan jókedvűen elmennek. A három gyermekes édesapa, gyermekei már aktív dolgozók és felesége is, aki mindenben támogatja. „Bár a gyerekeink már nem velünk élnek, de mindegyikük hazajön” Nem is véletlen. Van hová, van miért, ahol biztonság szeretet és megértés várja őket, és mindenkit, aki Tömörkényt választja, vagy választotta otthonának.
T.G.
- Hirdetés -