Belföld

Farsang és karnevál

carnival accessories

Már Mátyás király idején is rendeztek jelmezes bálakat, ahová Velencéből hozatták a különleges álarcokat.

A farsang szó szinonimái között szerepel a maszkabál, jelmezbál, álarcosbál, amelyek egyértelműen egy báli időszakot jelölnek. A februári hónap második fele már a telet zárja, hiszen ez az utolsó téli hónap. A telet záró időszak végének a lényege a nevetés, az újra éledő természet a színek varázsa, és változatossága. A nevetéssel teli farsangi mulatságot, a babonák és a hiedelmek hívták életre. A középkorban azt hitték, hogy mivel a télen rövidülnek a nappalok, a Nap elgyengül, ez által a gonosz szellemek életre kelnek. A szellemeket vigassággal, beöltözéssel és felvonulással akarták elűzni, illetve boszorkánybábu égetéssel. Ez a magyarázata annak, hogy a régi jelmezek, mind ijesztőek voltak. Magyarországon szintén a középkorra tehető a farsang megünneplése, de leginkább a nemességre volt jellemző, ahol már bálakat is rendeztek. Mind ezek mellett a polgárság is szervezett ehhez kapcsolódó eseményeket, aminek a falusi néphagyományokban lett komoly szerepe. Különféle játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ekkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Dél-Európában a farsang egy kivételes alkalom volt, az év egyik legnagyobb ünnepe. Velencében a Szent Márk téren a városközpontban a szabadban rendezték meg a Velencei Karnevált, amely önmagában egy hatalmas színjáték volt. Az ott használatos maszkok nagyon népszerűek lettek, így voltak kézművesek, akik álarckészítésre szakosodtak, amelyek egyre extravagánsabbak, színesebbé és csillogóbbá váltak az évszázadok folyamán. Mátyás király az udvari bálakhoz, nem véletlenül rendelt álarcokat éppen Velencéből. Mára már 17 féle maszktípus létezik, amelyekből mindenki kiválaszthatja a jelmezéhez megfelelőt. A másik híres karnevált Rióban rendezik, amely elképesztő nagyságúvá nőtte ki magát, és mára mindkét helyszín ezen időszaka igazi turisztikai látványosság lett. Magyarországon egy teljesen más típusú látnivaló a Mohácsi Busójárás, amely szintén erre az időszakra tehető, és a jellegzetes hagyománynak megfelelő, jelmezek a mai napig kuriózumnak számítanak a köré szervezett programokkal együtt. A népszokás nem sokat változott, hiszen a jelmezek, szinte ugyanolyanok. Kissé ijesztőek, de díszesek, amelynek jellegzetessége a kifordított bunda, és az elmaradhatatlan, busó álarc. Az idei évben február 24.-től, március elsejéig tart ez az időszak. A gyerekek körében mára a farsangot teljes mértékben a beöltözés jellemzi, az ötletek pedig kifogyhatatlanok. A fánk az a jellegzetes étel, amit ilyenkor fogyasztunk és ehhez az ünnepkörhöz köthető, Márciusig még röpke 2 hetet kell várni, addig azonban mindenki a maga módján űzheti el a telet, ki bálozással, vagy csak egyszerű jelmezzel, maskarával, a tavasz már kopogtat, és az előrejelzések szerint, kellemes meleg idő is várható.

T.G.

A kiemelt kép illusztráció/Envato Elements



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Orbán Viktor: az első csatát megnyertük, a második április 12-én lesz

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: csak nemzeti egységgel lehet kimaradni a háborúból, újítsuk meg a április 12-én a háborúellenes szövetségünket

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: a tiszások elhitték, hogy Magyarországon lehet ukránbarát politikával választást nyerni

cs3-szerkeszto

Kettős x-eléssel, tömeges választási jogsértésre buzdítva terjesztenek álhírt a tiszások

cs3-szerkeszto

Koncz Zsófia: a választások tétje a magyar családok számára a legnagyobb

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: a kormány “teljes szívvel áll Magyarország mellett”

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének

cs3-szerkeszto

Orbán Viktor: el a kezekkel a magyarok szabadságától!

cs3-szerkeszto

Választás 2026 – Öt pártlista lehet az országgyűlési választáson

cs3-szerkeszto