A dokumentumokból kirajzolódik, hogyan tartotta nyilván a kommunista állambiztonság a fiatal Orbánt, miként próbálták beszervezni, majd hogyan figyelték meg feleségével és ellenzéki társaival együtt.
Huszonnégy korabeli állambiztonsági iratképet tett közzé Orbán Viktor, miután Németh Miklós volt miniszterelnök azt állította, hogy 1990-ben három, állítólag Orbán által írt ügynöki jelentést látott. A dokumentumokból kirajzolódik, hogyan tartotta nyilván a kommunista állambiztonság a fiatal Orbánt, miként próbálták beszervezni, majd hogyan figyelték meg feleségével és ellenzéki társaival együtt. Az iratok között lehallgatások, titkos nyomozások és a Fidesz megalakulása körüli rendőri intézkedések dokumentumai is szerepelnek.
Állambiztonsági dokumentumok egész sorával reagált Orbán Viktor azokra a vádakra, amelyek szerint a nyolcvanas évek elején együttműködhetett a kommunista titkosszolgálatokkal. A Fidesz elnöke Facebook-bejegyzésében határozottan visszautasította a feltételezést, és közzétette az őt, feleségét, Lévai Anikót, valamint ellenzéki társait érintő korabeli jelentéseket.
„Sorkatonai szolgálatom első időszaka alatt megpróbáltak beszervezni, de ezt visszautasítottam, így a kísérlet sikertelenül végződött. Később folyamatos megfigyelés alatt tartottak engem, a feleségemet és ellenzéki társaimat. Az állampárt titkos nyomozásainak célszemélyei voltunk mindannyian.”
Orbán szerint az iratok egyértelműen mutatják, milyen módszereket alkalmazott a kommunista állambiztonság a rendszerrel szemben szervezkedő fiatalok ellen.
.
Az egyik dokumentum szerint elálltak Orbán beszervezésétől
A közzétett dokumentumok között különösen fontos egy, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság állambiztonsági szervei által készített jelentés, amely Orbán Viktor korábbi megfigyelését és ellenzéki kapcsolatait foglalja össze.
Az irat szerint a Belügyminisztérium III/III-2. Osztálya 1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a későbbi miniszterelnököt, ám végül elálltak a beszervezéstől. A jelentés azt is rögzíti, hogy 1983-ban rendőri intézkedés történt vele szemben a Batthyány-örökmécsesnél.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy Orbán később a „Viktória” fedőnevű bizalmas nyomozás célszemélye lett. A jelentés szerint ezt a nyomozást 1986-ban bizonyítékok hiányában megszüntették.
Ez azonban nem jelentette azt, hogy a politikai rendőrség elveszítette volna érdeklődését a fiatal ellenzéki jogász iránt. A későbbi iratok tanúsága szerint az állambiztonság továbbra is figyelemmel kísérte kapcsolatait és politikai tevékenységét.
VIDEÓ:
.
Az A-karton szerint a katonai elhárítás társadalmi kapcsolatként tartotta nyilván
Orbán Viktor a dokumentumok között közzétette azt az úgynevezett A-kartont is, amelyet a katonai elhárítás állított ki róla sorkatonai szolgálata idején.
Az irat szerint 1981. október 20-án létesítettek vele társadalmi kapcsolatot, amely 1982 augusztusában, leszerelésével szűnt meg. A dokumentumban az államellenes és más, az elhárítás hatáskörébe tartozó cselekmények felderítése szerepel a kapcsolat céljaként.
A karton jelentősége, hogy a katonai elhárítás nyilvántartásában valóban szerepelt Orbán Viktor neve, méghozzá társadalmi kapcsolatként.
Ez a kategória azonban nem azonos a formálisan beszervezett ügynökök vagy titkos megbízottak státuszával. A társadalmi kapcsolatok esetében nem feltétlenül készült beszervezési nyilatkozat vagy írásos jelentés.
A HVG már 2015-ben részletesen foglalkozott az A-kartonnal, az Origo pedig már 2005-ben beszámolt a dokumentum létezéséről.
Lévai Anikót is megfigyelték, a lakásukban technikai eszközöket telepítettek
A 24 iratkép legmegdöbbentőbb részei talán azok, amelyek a Lévai Anikó ellen indított „Bojtár” fedőnevű bizalmas nyomozáshoz kapcsolódnak.
A Nógrád és Szolnok megyei állambiztonsági szervek dokumentumai részletesen foglalkoznak a fiatal jogász ellenzéki kapcsolataival, mozgásával és munkavállalásával. A hatóságok nemcsak Lévai Anikó, hanem Orbán Viktor kapcsolatrendszerét is vizsgálták.
Az egyik, 1986. augusztus 29-én kelt jelentés arról számol be, hogy a „Bojtár” és a „Viktória” fedőnevű bizalmas nyomozások során végrehajtották az előzetesen engedélyezett technikai megfigyelési intézkedéseket.
Az iratban négy „léc” és egy „labda” megjelölésű technikai rendszabály telepítése szerepel, emellett két bázisszobát is kialakítottak. Más dokumentumok a titkos technikai megfigyelés előkészítéséről, működtetéséről és ellenőrzéséről rendelkeznek.
Orbán Viktor a mostani bejegyzésében mindezt így idézte fel:
„Az is világosan kiderül a dokumentumokból, hogy a nyolcvanas évek elejétől mindenféle titkosszolgálati eszközt bevetettek ellenünk. Megfigyeltek, besúgókat állítottak ránk, lehallgató eszközöket telepítettek a munkahelyünkre, a lakásunkba, sőt, a hálószobánkba is.”
Még a magánéletükbe és a munkahelyi kapcsolataikba is betekintést akartak nyerni
Az állambiztonság érdeklődése nem korlátozódott a nyílt politikai tevékenységre.
Az 1986 és 1987 között keletkezett dokumentumokban Lévai Anikó munkahelyi környezete, személyes kapcsolatai, tartózkodási helye és jövőbeli tervei is megjelennek.
A titkosszolgálatok külön figyelmet fordítottak arra, hogy kik tartoznak a fiatal ellenzéki jogászok ismeretségi körébe, milyen kapcsolatokat építenek, és milyen információkhoz lehet hozzájutni az őket körülvevő személyeken keresztül.
Egy 1987. január 20-i intézkedési tervben például a további operatív kapcsolatok kialakítását, információgyűjtést és titkos ellenőrzéseket is előirányozták. Más jelentések a házaspár elhelyezkedési és lakhatási terveit vizsgálták.
Az egyik, 1987. augusztus 25-i irat már arról számolt be, hogy Orbán Viktort ellenzéki jogászkörökben ismert és elismert személynek tartották, aki kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik.
Az állambiztonsági szervek különösen az ellenzéki szereplőkkel fenntartott kapcsolatait figyelték, és az ezekből származó információkat igyekeztek felhasználni.
A Fidesz megalakulását is figyelte a kommunista állambiztonság
A közzétett dokumentumok egy másik csoportja már közvetlenül a Fiatal Demokraták Szövetségének, vagyis a Fidesznek a megalakulásával és korai működésével foglalkozik.
Egy 1988-as jelentés szerint a Belügyminisztérium szervei figyelmeztetésben részesítették a Fidesz ideiglenes intézőbizottságának tagjait, köztük Orbán Viktort, Kövér Lászlót, Csaba Ivánt, Rácz Andrást és Andrássy Miklóst.
Az állambiztonsági irat szerint a figyelmeztetés arra irányult, hogy hagyjanak fel a hatóságok által jogellenesnek minősített szervezkedéssel.
Orbán Viktor és több társa azonban panasszal élt a figyelmeztetés ellen. A dokumentumok szerint azzal érveltek, hogy tevékenységük nem törvényellenes, és sérelmezték, hogy nem kaptak megfelelő írásbeli határozatot.
A jelentés egy 1988. április 10-i összejövetelről is beszámol, amelyet a Fidesz kezdeményezői a budapesti Kisrabló étteremben tartottak, mintegy hatvan résztvevővel.
A dokumentum szerint az összejövetelen több ellenzéki szereplő is megjelent, és a résztvevők arról tanácskoztak, hogyan reagáljanak a hatósági fellépésre.
Az egyik jelentésben az is szerepel, hogy a szervezet jogi védelmének előkészítésében Szájer József is szerepet vállalt, és felmerült a sajtóper lehetősége is a Fidesz megalakulásának jogellenességéről szóló állítások miatt.
A dokumentumok tehát nemcsak Orbán Viktor személyes megfigyelését, hanem a Fidesz korai szervezkedésének állambiztonsági ellenőrzését és a résztvevőkkel szembeni hatósági fellépést is bemutatják.
A „Győri Gábor” fedőnév is szerepel a nyilvánosságra hozott iratok között
A dokumentumok egyike egy 1989 júniusában keletkezett állambiztonsági értesítés, amely Orbán Viktor nevét a „Győri Gábor” fedőnevű hálózati személy kapcsolatának összefüggésében említi.
Az irat szerint a katonai elhárítás operatív célból információt kért egy ilyen hálózati kapcsolatról. A dokumentum fontos részlete, hogy a „Győri Gábor” fedőnév nem Orbán Viktor fedőneveként szerepel benne, hanem egy olyan hálózati személy megnevezéseként, akinek Orbánt a kapcsolataként tartották számon.
Az irat korábban is ismert volt: a 24.hu már 2012-ben, Varga László történész értelmezése alapján foglalkozott a dokumentummal.
Németh Miklós három állítólagos jelentésről beszélt, de az eredeti dokumentumok továbbra sincsenek meg
Orbán Viktor mostani megszólalásának előzménye, hogy Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó kormány miniszterelnöke azt állította: 1990 márciusában Kárpáti Ferenc akkori honvédelmi miniszter három, Orbán Viktornak tulajdonított, kézzel írt és aláírt ügynöki jelentést mutatott neki.
Mint arról a Konfronton korábban beszámoltak, Németh szerint az állítólagos jelentések Orbán zalaegerszegi sorkatonai éveiből származtak, és katonatársai magatartásáról, politikai, vallási és szexuális nézeteiről szóltak.
A volt kormányfő ugyanakkor saját beszámolója szerint sem tudta ellenőrizni a kézírás és az aláírás valódiságát. A dokumentumokat visszaadta a honvédelmi miniszternek, és másolatot sem készített róluk.
Németh az eseményekről idén márciusban készített feljegyzést, amelyet szeptemberben átadott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A történetet Panyi Szabolcs újságíró készülő könyve és a Friderikusz Sándornak adott interjúja hozta ismét a nyilvánosság elé.
A Fidesz visszautasította a vádakat
A Fidesz kedden már a dokumentumok közzététele előtt éles hangú közleményben reagált Németh Miklós és Panyi Szabolcs állításaira.
„Ugyanazt a szemenszedett hazugságot terjesztik Orbán Viktorról, amivel a rendszerváltás óta már többször rágalmazták.”
A párt szerint az Antall-kormány idején elvégzett átvilágítás során sem találtak bizonyítékot arra, hogy Orbán Viktor beszervezett ügynökként tevékenykedett volna.
Az újonnan ismét közzétett dokumentumok mindenesetre nem teljesen ismeretlenek: az A-kartonról már 2005-ben, a beszervezési kísérletről és a megfigyelési iratokról pedig 2012-ben is jelentek meg részletes beszámolók.
Orbán Viktor most ezekkel az iratokkal kívánja alátámasztani korábbi álláspontját, miszerint a kommunista állambiztonság nem beszervezte, hanem megfigyelte őt és ellenzéki társait.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala előtt ismét fellángolt a vita
A dokumentumok ismételt közzététele különösen érdekes időpontban történt, hiszen november 4-én a Tisza-kormány tervei szerint szélesebb körben nyilvánossá válnak a kommunista állambiztonság ügynöknyilvántartásai.
Ahogy arról a Konfronton korábban írták, Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója külön figyelmeztetett arra, hogy a kommunista állambiztonság iratait forráskritikával kell kezelni.
Az aktanyilvánosság politikai következményeiről Kacsoh Dániel is írt a Konfronton, felvetve, hogy a hiányos dokumentáció és a politikai szempontok szerinti értelmezések újabb társadalmi konfliktusokhoz vezethetnek.
Orbán Viktor esetében a most közzétett iratokból több fontos körülmény bizonyítható: a katonai elhárítás társadalmi kapcsolatként nyilvántartotta, egy későbbi jelentés szerint elálltak a beszervezésétől, majd a politikai rendőrség őt és feleségét is megfigyelte. A dokumentumok a titkos technikai ellenőrzéseket és a Fidesz alapítóival szembeni hatósági fellépést is rögzítik.
A mostani 24 iratkép tehát fontos betekintést enged abba, hogyan működött a kommunista állambiztonság a későbbi Fidesz-alapítók és családtagjaik ellenőrzése során.
- Hirdetés -