Hiába a kormány hurráoptimizmusa és a gazdasági növekedés beindulását hirdető miniszteri nyilatkozatok, a valóságban éppen most fékezett be a magyar gazdaság. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett adatai szerint a harmadik negyedévben, vagyis a július és szeptember közötti három hónapban éves összevetésben mindössze 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig csupán 0,1 százalékkal bővült a GDP.
Mindkét mutató elmaradt az elemzői várakozásoktól, ráadásul az idei év eddigi leggyengébb növekedési teljesítményét jelenti. A GDP-adatok egyelőre biztosan nem a kormány által beharangozott gazdasági fellendülést, sokkal inkább a növekedés megtorpanását jelzik a magyar gazdaságban. Az pedig külön figyelemre méltó, hogy ha nincs az előző kormány által támogatott ipari termelés, akkor lényegében földbe állt volna már a növekedés.
Csalódást keltő adatok érkeztek a magyar gazdaságból. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közölt gyorsjelentése szerint a bruttó hazai termék, azaz a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,1 százalékkal emelkedett. A második negyedévben 1,7 százalékos volt az éves, és 0,6 százalékos a háromhavi bővülés, így most ismét fékezést látunk a magyar gazdaság növekedésében.
Hivatalos: szembe jött a valóság Kapitány Istvánnal és Kármán Andrással, rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint várták – kellemetlen meglepetést okozott a GDP-növekedés
A mai adat pedig rosszabb is lett a piaci várakozásoknál, amely 1,7 százalékos és 0,4 százalékos bővülést jelzett. Bár a KSH később közli a részletes adatokat, annyit azért elárult, hogy a GDP-növekedéshez az ipar járult hozzá, a növekedést továbbra is támogatta a szolgáltatások teljesítménye, míg a mezőgazdaság jelentősen fékezte azt.
Ezt egyébként az elmúlt hónapok termelési adatai is alátámasztják:
- Az ipari termelés júliusban 4,7, augusztusban 8,7 százalékkal bővült éves összevetésben.
- Az építőiparban ugyanakkor jelentős ingadozás mutatkozott, a júliusi 12,2 százalékos visszaesést augusztusban 21,9 százalékos növekedés követte, így is elegendő volt arra, hogy Koji László, ÉVOSZ elnök megkongassa a vészharangot. Szerinte ugyanis 15 éve nem látott mélyponton van a magyar építőipar.
- A szolgáltatások területén vegyes folyamatok rajzolódtak ki a kiskereskedelmi forgalom júliusban 4,9, augusztusban 2,4 százalékkal emelkedett, utóbbi az idei mélypontnak felel meg.
- A turizmus még rosszabb számokat produkált: augusztusban a szezonálisan kiigazított adatok alapján a vendégek száma 11, a vendégéjszakáké 8,1 százalékkal alacsonyabb volt a 2025. augusztusinál, ekkora esést pedig a covid óta nem láttunk.
Ezek után, szeptember 30-án arról írtunk mi is, hogy eljött a magyar gazdaság fekete napja, miután egyszerre három, az ipari termelői árindex, a külkereskedelmi mérleg és turizmus adatait is közölte a KSH, ám valamennyi romló gazdasági teljesítményre utalt.
Orbán Viktor volt miniszterelnök is reagált a szeptemberi, kötcsei beszédében a romló gazdasági adatokra. “Az egész gazdaságban jó esetben kivárás van, vagy teljes leállás. És ennek súlyos következményei lesznek” – fogalmazott. Hozzátette, hogy olyan körülmények állnak fenn – gyengélkedő Németország, egy rossz állapotban lévő Európai Unió –, hogy még ha jól is csinálja a kormány, akkor is nagyon nehéz eredményeket elérni. “Van egy gazdasági miniszterünk, aki életében nem csinált gazdaságpolitikát, van egy gyenge vezetői karakterrel rendelkező pénzügyminiszterünk, és közben válság van körülöttünk, és a magyar gazdaság sui generis válságban van ” – mondta az ex-kormányfő.
.
Egyelőre csak a BMW és a Mercedes húzza a növekedést
Az augusztusi ipari teljesítményt akár a paksi fenékküszöb építéséhez kapcsolódó esetleges leállások is visszafoghatták volna, ezeknek azonban nem volt kimutatható nyomuk az összesített termelési adatokban. Annál inkább érződhetett viszont a debreceni BMW-gyár és a kecskeméti Mercedes-gyár új kapacitásainak termelésbe állása: a járműgyártás kiugró növekedése legalábbis erre enged következtetni. Az ipar augusztusi, 8,7 százalékos bővülése ráadásul évek óta nem látott teljesítménynek számít, ami különösen figyelemre méltó a magyar gazdaság egyébként visszafogott növekedése mellett.
“A magyar gazdaság beindult”
– így kommentálta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az ipari termelési adatokat október 6-án. Bár érthető a miniszter optimizmusa, a nemzetgazdaság főbb ágazatai közül kizárólag az ipar az egyetlen, amelynek látványosabb teljesítményét Magyar Péter és a Tisza-kormány sikerként könyvelheti el, igaz, ehhez nem sok köze van. Valójában most kezdenek beérni azok a kapacitásbővítő beruházások, amelyek még az Orbán-kormány idején indultak el. Ezzel szemben augusztusban éves mélypontjára süllyedt a kiskereskedelmi forgalom, a turizmus gyakorlatilag földbeállt az erős forintnak köszönhetően, a beruházásokat pedig maga a kormány fogta vissza a nyári hónapok alatt.
Így nem lesz 2 százalékos növekedés, inkább 1,5-1,6
Kármán András pénzügyminiszter a harmadik negyedéves GDP-adatok megjelenése előtt azt nyilatkozta, hogy várakozásai szeirnt 2026-ban 1,7–2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, 2027-ben pedig 2,5 százalék körülire gyorsulhat a GDP bővülése. A tárcavezető szerint a magyar gazdaság korábbi növekedési modellje kifulladt, mivel elsősorban a külföldi tőke és a munkaerő bevonására épült, miközben a termelékenység javulása elmaradt. A tartós gazdasági fellendüléshez ezért a beruházások élénkítésére, a versenyfeltételek javítására és a termelékenység növelésére van szükség.
Kármán az október 28-án bemutatott középtávú gazdaságpolitikai program kapcsán azt is hangsúlyozta, hogy 2030-ra 3 százalék fölé kívánják emelni a gazdasági növekedés ütemét, miközben az államháztartási hiányt 3 százalék alá csökkentenék. A pénzügyminiszter szerint a kiszámítható költségvetési politika és az állami működési kiadások visszafogása hozzájárulhat a gazdasági növekedés tartós újraindításához.
- Hirdetés -