A volt miniszterelnök a DPK-táborban határozott választóvonalat húzott a pillanatnyi választási sikerekre építő politikai formációk és a rendszerszervező képességgel rendelkező erők között, felvázolta a Fidesz ellenzéki stratégiáját, belső újjászervezését és hosszú távú visszatérési tervét – derül ki a Konfront összefoglalójából.
Orbán Viktor közel másfél órás kerekasztal-beszélgetésen vett részt a Digitális Polgári Körök (DPK) első országos táborában, ahol Kacsoh Dániel, a Konfront egyik alapító atyja, illetve Futó Boglárka, a HírTV szerkesztő-riportere beszélgetett a volt miniszterelnökkel. A Fidesz elnöke többször aláhúzta, a Fideszt egy „nagy történelmi kormányzó pártnak” tekinti, csak most „épp nem kormányzunk”, míg a Tisza egyelőre egy múló jelenség. Megjegyezte, még lehet nagy kormányzó párt, ha új szellemi alapokat teremt. Orbán azonban most csak rombolást lát, gazdasági és intézményi szinten egyaránt.
„Ma a rombolás zajlik”
A Fidesz most a vereség tanulságait levonva a belső szerkezet teljes újjáépítésén dolgozik. Értékelése szerint
“a Tisza-kormány működését agresszív, újkommunista módszerek és a félelemkeltés határozzák meg,”
nemzetközi szinten pedig az Európai Unió gazdasági pangásával és a brüsszeli baloldal birodalomépítésével állította szembe a szuverenista nemzeti érdekeket, amelynek intézményi kereteként egy négygyűrűs európai együttműködési modellt mutatott be.
Orbán hosszan értekezett arról, hogy szerinte a Tisza-kormány gazdasági és politikai ígéretei nem betarthatóak. Kiemelte, az új kabinet olyan felelőtlen vállalásokkal nyert választást, mint a rendőrök, a szociális munkások és az egészségügyi dolgozók azonnali, 25 százalékos béremelése, vagy a korkedvezményes nyugdíj korábbi formájának visszaállítása. A valóság ezzel szemben a megtorpanás: a mezőgazdaság válságba került, az építőipari beruházások leálltak, a turizmusban pedig kétszámjegyű visszaesés tapasztalható. A Fidesz ezzel szemben a kampányban kizárólag olyan ígéreteket tett, amelyek mögött megvolt a reális gazdasági fedezet.
A választási eredmények szociológiai és matematika szerkezetét feltárva a volt miniszterelnök beszélt a vereség okairól is. Értékelése szerint a 16 éves folyamatos kormányzás óhatatlanul „kiszívta az életnedvet” a politikai közösségből. A választási matematikát tekintve a magyar választók többsége – pontosan 3,4 millió ember – arra a csábító ígéretre szavazott, hogy kevesebb munkával többet lehet keresni, míg a Fidesz valós gazdasági teljesítményen és munkán alapuló ajánlatát 2,4 millióan támogatták.
Orbán rendszerszintű vívmányoknak nevezte a következőket: lezárta a posztkommunizmus korszakát, és új, keresztény-nemzeti alkotmányos alapokra helyezte a magyar államot, garantálta a nemzeti szuverenitást a külső hatalmi és tőkeérdekekkel szemben, gazdaságtörténeti rekordokat ért el: 1 millió új munkahelyet hozott létre, visszaadta a 13. havi és bevezette a 14. havi nyugdíjat, élethosszig tartó SZJA-mentességet biztosított a legalább két gyermeket nevelő anyáknak, 9 százalékra csökkentette a társasági adót, és 3 százalékos garantált kamatozású hitellel segítette a fiatalok otthonteremtését.
„Mi nem beszélhetünk össze-vissza. Komolyság, őszinteség, egyenesség, ez elkerülhetetlen”
– fogalmazott a Fidesz elnöke.
Európa jövője, viszony az AfD-vel
Európa átfogó politikai és gazdasági elemzése során a volt miniszterelnök rámutatott: az Európai Unió központi intézményei elveszítették a fenntartható jólét megtermelésének képességét. A brüsszeli elit által erőltetett túlzott, elvadult zöld célok, a bürokratikus adóemelések és a piactorzító szabályozások tartós gazdasági pangáshoz, eladósodáshoz és a szétosztható nemzeti jövedelmek zsugorodásához vezettek.
Elmondta, a jelenlegi magyar kormány saját politikai túlélése és a külföldi támogatás biztosítása érdekében szervesen betagozódik a brüsszeli baloldali birodalomépítésbe. Ennek elkerülhetetlen velejárója lehet majd a genderideológia elutasítás nélküli átvétele (beleértve az azonos neműek házasságát, örökbefogadási jogát és az iskolai szexuális edukációt), a migrációs paktum elfogadása, valamint a háborúpárti álláspont felvétele, amely az ország geopolitikai semlegességének feladásával és Ukrajna kritikátlan támogatásával jár.
Orbán Viktor a Tiszát olyan tiszaviráglétű, szellemi fundamentum nélküli kísérletekhez hasonlította, mint Igor Matovič szlovákiai kormányzása, Robert Golob szlovéniai bukása vagy Alexis Tsipras görögországi epizódja. Érvelése szerint ha egy újonnan jött alakulat nem vállalja fel a szuverenitás védelmét, kénytelen a brüsszeli birodalmi struktúrába tagozódni, ami hosszú távon a megsemmisüléséhez vezet. Ezzel szemben a szuverenista nemzeti jobboldal az adócsökkentésre és a nemzeti tőke megerősítésére épít. A kormányfő a német AfD és a Fidesz viszonya kapcsán sejtelmesen fogalmazott: „Minden szerelem egyszer beteljesedik.”
A volt miniszterelnök szerint a brüsszeli modell a nemzetállami keretek felszámolását és a központosított Európai Egyesült Államok (új birodalom) kiépítését célozza. A szuverenista modell ezzel szemben a nemzeti önállóság, a saját nyelv, a kultúra és a nemzeti költségvetési szuverenitás megőrzését hirdeti. Továbbá
“a brüsszeli irányvonal kötelezővé tenné a gender-szabályozást, a nemzetközi migráció menedzselését és a geopolitikai konfliktusokba való aktív beavatkozást.”
A szuverenista modell a hagyományos családi értékek védelmét, a szigorú határőrizetet és a békepárti stratégiát helyezi előtérbe, húzta alá.
A gazdaságpolitikában pedig szerinte a brüsszeli modell adóemelésekkel, központi elosztással és túlszabályozott klímacélokkal járó gazdasági lemaradást szül. A szuverenista modell viszont az észszerű, adócsökkentő és a nemzeti tőkepozíciókat védő növekedéspolitikára épít – érvelt.
„Újkommunista módszerek”
A Tisza-kormány hatalomgyakorlási stílusát elemzve Orbán Viktor leszögezte: a regnáló alakulat egy „radikális, baloldali, agresszív újkommunista politikai formáció”. A klasszikus és a modern kommunista politika lényege a félelemkeltés: az állampolgároknak, a vállalkozóknak és a közigazgatási szereplőknek tartaniuk kell az államhatalmi szervektől, az adóhivataltól és a hatóságoktól. Mivel a Fidesz tizenhat év kormányzás után sem rettent meg, a hatalomgyakorló nem elvi vitára, hanem a politikai rivális teljes megsemmisítésére törekszik.
Ezt a célt szolgálja az újonnan felállított intézmény, amelyet a volt miniszterelnök nyíltan ÁVH-ként határozott meg. Kifejtette: egy polgári jogállamban a rendőrség, az ügyészség és a független bíróságok hálózata elegendő a törvényesség fenntartásához; egy különálló, politikai célokat szolgáló hivatal kizárólag a félelem fenntartásának eszköze. Válaszul a Fidesz elindította az online AVH-figyelő felületet, ahol név szerint és eljárási szinten dokumentálják a hivatal munkatársait és lépéseit.
A Fidesz egyes politikusai elleni intézkedéseket koncepciós jellegű politikai hajtóvadászatként értékelte. Részletesen felidézte az úgynevezett aranykonvoj-ügyet és Hajdú János TEK-parancsnok eljárás alá vonását. Szerinte az őrizetbe vett szereplőknek nyílt alkut kínálnak: amennyiben terhelő vallomást tesznek a volt miniszterelnökre, mondván, a döntéseket ő személyesen rendelte el, azonnal szabadon távozhatnak a családjukhoz. Orbán rámutatott: a jogi köntösbe bújtatott támadások valódi célpontja személyesen ő maga, mint fogalmazott, „Lázárra is vadásznak, rám aknavetővel lőnek”, a cél pedig a jobboldali vezetők szellemi és fizikai megtörése.
Szerinte azonban „a félelemhez nem társul gazdasági teljesítmény, és a nép elzavarja a kommunistákat. Aki hozta, az is viszi.”
Európai modell
A felvetésre, hogy Brüsszel „elfoglalása” még mindig napirenden van-e, aláhúzta: ez a stratégia nem az Európai Unió elhagyását vagy az európai integráció felszámolását jelenti, hanem annak átalakítását a nemzeti-patrióta erők által.
“A cél egy olyan rugalmas, nemzetállami szuverenitásra épülő rendszer megalkotása, amelyben minden tagállam saját nemzeti érdekeinek megfelelően döntheti el, hogy az együttműködés melyik szintjén kíván részt venni.”
A négygyűrűs európai együttműködési modell egy olyan rugalmas struktúrát vázol fel, amelyben az egyes európai nemzetek a saját szuverenitási törekvéseiknek és nemzeti érdekeiknek megfelelő integrációs szintet választhatják ki.A legkülső gyűrű az energiabiztonsági és katonai védelmi együttműködést foglalja magában. Ez a legszélesebb európai államközösséget öleli fel, amelyben a tágabb európai térség országai – köztük az Európai Unióból kilépett Nagy-Britannia – is helyet kapnak. A második gyűrű a közös belső piacra és a szabad kereskedelemre épül. Ezt a szintet a gazdasági együttműködésben érdekelt, szuverén nemzetállamok alkotják, amely egyben Magyarország elsődleges integrációs területe is.
A harmadik gyűrű a közös pénzövezetet, vagyis az eurózónát jelenti. Ide azok a monetárisan integrálódott tagállamok tartoznak, amelyek hivatalos fizetőeszközként az eurót használják. A legbelső gyűrű a mély politikai uniót testesíti meg. Ez a szint a federalista berendezkedésű nemzeteké, amelyek szuverenitásuk jelentős részét át kívánják adni a központi intézményeknek – fejtegette a volt kormányfő, aki szerint a modell alapgondolata az, hogy a nemzetek pontosan abban az együttműködési körben foglalhassanak helyet, amely a leginkább szolgálja a nemzeti boldogulásukat.
90 százalékon a Fidesz új csapata
A Fidesz belső újjászervezésével és szerkezeti átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: a választási vereség rávilágított a korábbi működési modell korlátaira. A kormányzati mankó szerepét betöltő pártapparátus helyett egy új, operatív vezetési struktúrát építettek ki. Ebben az új felállásban saját pozícióját az „edző” feladatköréhez hasonlította, aki a stratégiáért, a belső kohézióért és a felkészítésért felel, míg a parlamenti és napi politikai küzdelmek „csapatkapitányi” tisztségét Bóka János vette át. Annak kapcsán, hogy van-e egyáltalán értelme a parlamenti részvételnek, úgy fogalmazott, a közösségük karaktere akkor mutatkozik meg, ha szakítópróbának van kitéve.
“Ebben a méltatlan, megalázó, lehetetlen helyzetben kell helyt állnunk” – hangsúlyozta.
Beszélt arról, hogy Szijjártó Péter a politikai közösség sértetlen „aranytartaléka”, aki kiemelkedő nemzetközi és szakmai felkészültséggel bír, Lázár János a folyamatos támadások és politikai „körvadászat” célpontjaként az operatív küzdelmekben teljesít szolgálatot, míg Gulyás Gergely. a közjogi kabinet élén a keresztény-nemzeti alkotmányos vívmányok jogi védelmét irányítja.
A fiatal választók megszólítása kapcsán a volt miniszterelnök beismerte, a kampányban súlyos stratégiai hibát vétett, amikor a „védjük meg, amit elértünk”szlogenre épített. Rámutatott: a fiatalabb generációk az eddigi nemzeti és gazdasági vívmányokat nem megvédendő eredményként, hanem természetes alapadottságként kezelik, és kizárólag a továbblépést várják el. Mivel a fiatalok mintegy 70 százaléka a Fidesz ellen szavazott, a megoldás szerinte nem a párt mesterséges, felszínes „szexivé alakításában”, hanem a szellemi frissesség megőrzésében, az érdemi nemzedéki párbeszédben és a fiatalok közösségi integrációjában rejlik.
Megerősítette: a Fidesz szervezeti és személyi átszervezése jelenleg 90 százalékos készültségi állapotban van, és az év végére éri el a 100 százalékot. A kidolgozott cselekvési terv értelmében a párt belső struktúráinak lezárását követően a jobboldal 2026 tavaszára, március 15-re vált át az aktív politikai jelenlétre, hogy a várt gazdasági nehézségek és kormányzati kaotikus állapotok esetén azonnal cselekvőképes, szuverenista alternatívát nyújtson az országnak.
- Hirdetés -