Fontos adatokat közölt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az augusztusi olajpiaci jelentésből kiderült, hogy kerozinból és gázolajból igen szűkös az európai kínálat, így a kontinens energiabiztonsága veszélybe kerülhet. A készletek gyorsan apadnak, a finomítói marzsok egyre növekednek, az iráni háború lezárása pedig nem oldaná meg önmagában a problémát. Amennyiben a Hormuzi-szoros rövid időn belül megnyílik egy különös helyzet alakulhat ki: bizonyos olajtermékek ára magasan ragadhat, miközben nyersolajból túlkínálat képződhet – írja a Világgazdaság.
Európát jelenleg nem a nyersolaj, hanem a kész üzemanyagtermékek hiánya fenyegeti. Miközben az IEA szerint 2027-re jelentős olajtúlkínálat alakulhat ki, addig a gázolaj és kerozin ára egyre növekszik, a felhalmozott készletek pedig gyorsan apadnak.
Amennyiben a nyersolaj ára egy esetleges amerikai-iráni békekötés esetén meredeken zuhanna, a változás nem jelenne meg egyből a benzinkutakon vagy a légitársaságok üzemanyagköltségeiben. A legnagyobb kihívást aktuálisan az jelenti, hogy az ellátási lánc több eleme is sérült az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei miatt: a finomítói kapacitások visszaestek, valamint logisztikai nehézségek léptek fel.
Hiány alakult ki gázolajból
Az IEA jelentése rámutatott, hogy júliusban napi 27,7 millió hordóra csökkent a világ tengeri olajtermék-kereskedelme, ami 3,8 millió hordóval elmarad az egy évvel korábbi adattól. Ez elsősorban a közel-keleti szállítások akadozásával, valamint az orosz finomítói kapacitások kiesésével magyarázható.
A folyamatok negatív hatással voltak a gázolajárakra, a hazai kutakon január óta 19,5 százalékos emelkedés történt. Míg év elején átlagosan 571 forintot kellett fizetni literenként, addig a cikk írásának időpontjában már 681 forint volt az egységnyi ár.
A gázolaj ára nem kizárólag Magyarországon rendkívül magas, a negatív folyamatok az egész kontinensre hatással voltak. Ennek következtében az európai olajkereslet a második negyedévben napi 690 ezer hordóval csökkent az előző évhez képest. Ennek csaknem 80 százalékát a gázolaj adta, mivel mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők igyekeznek visszafogni fogyasztásukat.
Az európai energiapiac több irányból került nyomás alá. Február és július között a gázolajimport napi 600 ezer hordóval esett vissza. A közel-keleti szállítások napi 350 ezer, az amerikaiak 200 ezer, az orosz eredetűek pedig 130 ezer hordóval csökkentek. Ez azt jelenti, hogy valamennyi hagyományos beszerzési útvonal gyengült, míg a kieső mennyiséget csupán részben − 80 hordóval − sikerült pótolni.
Oroszország az ukrán dróntámadások miatt volt kénytelen csökkenteni a gázolaj exportját, a közel-keleti szállítások a Hormuzi-szoros blokádja miatt akadoznak, míg a rendelkezésre álló amerikai exportot egész egyszerűen magasabb árat kínáló piacok szívják fel.
Mindeközben az európai finomítók magas kihasználtsággal dolgoznak. Júniusban napi 11,4 millió hordó nyersolajat dolgoztak fel, augusztusra pedig az IEA 11,6 milliós csúcsot vár. A kiugró termelési adatok ellenére a kontinens nem volt képes ellensúlyozni a súlyos importkiesést.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az üzemanyagkészletek gyorsan apadnak. Az amszterdami, rotterdami és antwerpeni tárolók készletei (ARA-központ) júliusban 12 éves mélypontra süllyedt.
Az itt tárolt gázolajkészlet 24 százalékkal maradt el az ötéves átlagtól.
Az ellátási nehézségeket az időjárási körülmények is fokozták. Az IEA szerint a hőség miatt több észak-európai finomító teljesítményét csökkenteni kellett, a Rajna és Duna rendkívül alacsony vízállása pedig a folyami szállítmányozást akadályozta. Szerbiában annyira súlyos volt a helyzet, hogy a hajóforgalom kiesése veszélyeztette az ellátásbiztonságot
A magas kereslet és a szűk kínálat az olajfinomítókat kedvező helyzetbe hozta. A gázolaj és a nyersolaj világpiaci ára közötti különbség, az úgynevezett „crack spread” júliusban hordónként átlagosan 72 dollár fölé emelkedett Északnyugat-Európában. Ez havi rekordnak számít.
Júliusban az északnyugat-európai dízel hordónkénti átlagára 157,82 dollár, míg az északi-tengeri nyersolaj azonnali referenciaára 83,39 dollár volt. A gázolaj értéke egyes napokon megközelítette a nyersolaj árának kétszeresét.
Kerozinból szintén szűkös a kínálat
A repülőgép-üzemanyagok esetében szintén hasonló helyzet alakult ki. A Közel-Keletről, Oroszországból és a legfontosabb ázsiai exportőröktől érkező kerozinszállítások júliusban napi mintegy 670 ezer hordóval maradtak el az egy évvel korábbitól.
A kieső mennyiség a 2025-ös globális tengeri kerozinkereskedelem 34 százalékának és a teljes világpiaci kereslet csaknem 9 százalékának felelt meg. A visszaesés mintegy kétharmadáért a közel-keleti export összeomlása felelős, de a kínai és indiai szállítások csökkenése is negatív hatást gyakorolt a piacra.
A gázolajtól eltérően a repülőgép-üzemanyagok iránti kereslet az árnövekedés hatására nem csökkent számottevően. Az IEA 2026 egészére mindössze napi 29 ezer hordós, 0,4 százalékos visszaesést vár. A napi 7,825 millió hordós fogyasztás pedig alig marad el a 2019-es, Covid-járvány előtti szinttől.
Az előrejelzések szerint jövőre már napi 269 ezer hordós növekedés jöhet, amivel a globális kerozinfelhasználás 8,094 millió hordóra, új történelmi csúcsra emelkedhet.
Az adatokból tisztán kirajzolódik, hogy a kerozin iránti kereslet ellenállónak bizonyult, míg a közúti fuvarozók és autósok érzékenyen reagáltak az árváltozásokra.
Az egyre szűkülő kínálat az árakban is megjelent. Az északnyugat-európai kerozin és nyersolaj árkülönbsége júliusban átlagosan 66 dollár fölé emelkedett hordónként, a hónap végére pedig meghaladta a 70 dollárt. Az ARA-térség készletei mindeközben 39 százalékkal maradtak el az ötéves átlagtól.
Az IEA adatai szerint ugyanakkor nincs fizikai kerozinhiány Európában, jelenleg nagyjából 30 napra elegendő készlet áll rendelkezésre. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy a csökkenő tartalékok sérülékennyé teszik a piacot egy újabb esetleges sokkhatással szemben.
A gázolaj és kerozin kapcsolata
A gázolaj és a kerozin egyaránt középpárlat, ezért előállításuk részben hasonló finomítói kapacitásokat igényel. A vállalatok bizonyos határok között képesek módosítani, hogy melyik termékből állítsanak elő többet.
Júniusban az OECD-országok kerozin- és repülőgépüzemanyag-termelése napi 4,6 millió hordóra emelkedett, 380 ezerrel meghaladva az egy évvel korábbit.
Júliusban a gázolaj északnyugat-európai nagykereskedelmi hordónkénti átlagára 157,82 dollárra emelkedett, míg a keroziné 151,57 dollár volt. Ez a finomítókat arra ösztönözheti, hogy a rendelkezésre álló középpárlatok nagyobb részét gázolajként értékesítsék, ami tovább szűkítheti a kínálatot.
Az európai finomítók ráadásul a kedvező piaci körülmények miatt a tavaszi karbantartások egy részét őszre halasztották. Ezek a tervezett és eltolt leállások pont akkor foghatják vissza a gázolajtermelést, amikor a szezonális fogyasztás emelkedik. Érdemes megjegyezni, hogy a kerozin iránti kereslet ezzel ellentétben a nyári üdülési szezonban magasabb.
Nyersolajból hamarosan túlkínálat lehet
Miközben a finomított olajtermékekből hiány lépett fel, addig az IEA szerint 2027-re jelentős olajtúlkínálat alakulhat ki.
Amennyiben a Hormuzi-szoros forgalma helyreáll és a közel-keleti termelők újra teljes kapacitással működhetnek, a globális olajkínálat 2027-ben napi 8,3 millió hordóval, 110,3 millió hordóra emelkedhet. Ezzel egyidejűleg a kereslet várhatóan 2,4 millió hordóval, napi 105,7 millióra növekszik majd.
Az energiaügynökség forgatókönyve szerint így akár napi négymillió hordós kínálati többlet jelenhet meg a világpiacon.
Mivel a finomított olajtermékek előállításához a nyersolaj mellett finomítói kapacitásokra is szükség van, így a pozitív hatás csak késleltetve jelenik majd meg az üzemanyagok piacán.
Amennyiben a termelést nem sikerül felpörgetni az a különös helyzet állhat elő, hogy a nyersolaj ára bezuhan, miközben a gázolaj és kerozin továbbra is magas marad.
A túlkínálat ugyan nyomás alá helyezheti a nyersolaj árát, azonban az összeomlás elkerülhető. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) korlátozhatja a termelést, valamint a válság alatt felszabadított stratégiai készleteket is pótolni kell.
A másik forgatókönyv ennél jóval sötétebb képet fest. Amennyiben a közel-keleti termelés és a tengeri szállítás nem áll helyre, 2026 végéig 610 millió hordónyi olaj eshet ki a piacokról. Európa számára ezért létkérdés az iráni háború mihamarabbi lezárása, valamint a globális olajfinomítói kapacitások felpörgetése. Ellenkező esetben a gázolaj- és kerozinárak nyomás alatt lesznek, így a szállítmányozás és közlekedés költségei tovább emelkedhetnek.
- Hirdetés -