Az első módosítás Orbán Viktor személye, a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a közérdekű vagyonkezelők ellen irányul, visszamenőleges jogalkotással.
Benyújtotta a Tisza Párt az Alaptörvény 16. módosítására vonatkozó előterjesztését az Országgyűlésnek. A dokumentum benyújtója Hantosi István és Melléthei-Barna Márton képviselők, utóbbi Magyar Péter sógora, ezért végül nem ő lett a kormány igazságügyi minisztere.
Korlátozzák a kormányfő hivatali idejét
Az Alaptörvény módosító javaslatából kiderül, a kormány a kétharmados, alkotmányozó többségével élve már most korlátozná, hogy ne lehessen kormányfő az, aki legalább 8 évig betöltötte ezt a tisztséget. Az előterjesztés nem meglepő, Magyar Péter miniszterelnök már többször is jelezte, Orbán Viktor nem lehet többé Magyarország miniszterelnöke. A szöveg szerint
nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
A hivatalban lévő miniszterelnök megbízatása is megszűnik, ha eléri a 8 évet. Az indoklás szerint e módosítás a jogállamiság helyreállításához alapvető fontosságú és a demokrácia alapja, hogy a közhatalom gyakorlása időben korlátozott.
Megszűnik a Szuverenitásvédelmi hivatal
Az előterjesztés szerint hatályát veszti az Alaptörvény R) cikk (4) bekezdése: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Ez azt jelenti, hogy a módosítás megalapozza a Szuverenitásvédelmi Hivatal tervezett megszüntetését.
Az indoklás szerint „fontos továbbá, hogy megszűnjenek az alkotmányos demokráciában mindazok az intézmények, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót, továbbá működésükkel sértik a személyek alapvető jogait”.
A kormány dönthet a vagyonkezelő alapítványokról
Az Alaptörvény hatályos szövege szerint jelenleg sarkalatos törvény rendelkezik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról és működéséről, valamint a közfeladatáról. A módosítást követően a kormány gyakorolhatná a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító jogait és dönthetne ezek megszüntetéséről. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam lenne.
A kormány bármikor megszüntetheti ezeket az alapítványokat.
„A módosítás további célja annak egyértelművé tétele, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona továbbra is a nemzeti vagyon körébe tartozik, ezért annak kezeléséért és sorsáért az állam közvetlen felelősséggel tartozik. Ennek érdekében a Kormány részére biztosítja az alapítói jogok gyakorlását, a megszüntetés lehetőségét, valamint rögzíti, hogy megszűnés esetén az állam általános jogutódként lép az alapítvány helyébe” – olvasható az indoklásban.
- Hirdetés -