A három legnagyobb európai pártcsaládot képviselő uniós tagállami kormányfők péntek este Brüsszelben egyeztetnek az Európai Bizottság következő elnökének személyéről.
A május végi európai parlamenti (EP-) választásokat követő informális EU-csúcsértekezleten a néppárti (EPP), a szociáldemokrata (S&D), illetve a liberális (ALDE) pártcsalád koordinátorokat nevezett ki az uniós tisztújításról szóló egyeztetések lebonyolítására.
Az új megközelítés értelmében az EPP-t Andrej Plenkovic horvát és Krisjanis Karins lett miniszterelnök, az S&D-t Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál kormányfő, az ALDE-t pedig a holland Mark Rutte és a belga Charles Michel képviseli.
A pénteki munkavacsorán döntések nem várhatók, sajtótájékoztatót sem hirdettek meg. Diplomáciai források arról számoltak be, hogy több hasonló találkozót is tartanak majd.
Szakértők szerint ezen új koordinátori rendszer gyengíti a parlamenti frakcióvezetők pozícióját, és nem is biztos, hogy elégséges lesz a folyamat zökkenőmentes véghezviteléhez.
Mint a Politico írta, a végső döntés nem is feltétlenül a koordinátori tárgyalások nyomán fog megszületni, miután például a legbefolyásosabbnak tartott két uniós tagállami vezető, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök nem is vesz részt ezeken, ráadásul egyes, a minősített többségi szavazásokon nagy súlyt képviselő országok esetében az adott kormánypárt nem is a fenti pártcsaládokhoz tartozik. Erre példa az Egyesült Királyság, Lengyelország és Olaszország.
Így Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének is intenzív konzultációt kell folytatnia a tagországok állam- és kormányfőivel, akiknek céljuk, hogy a június 20-21-i EU-csúcson megállapodjanak jelöltjükről az Európai Bizottság élére, akit aztán az Európai Parlamentnek kell majd jóváhagynia.
Az EP-választásokon legtöbb szavazatot szerző EPP listavezetője a német Manfred Weber. Az először a legutóbbi választások után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki, minthogy az alapszerződés értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése minősített többséggel, így viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.
Elemzők szerint így közel sem biztos, hogy végül valóban a frakciók EP-listavezetőinek egyike töltheti majd be a legfontosabb EU-s posztot, az Európai Bizottság elnöki tisztséget, amely ráadásul egyfajta “csomag” része lehet, mivel idén új vezetőről kell megegyezni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.
A tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács huszonnyolc tagja között a néppártiak nyolcan, a szociáldemokraták és a liberálisok pedig heten-heten vannak.
Legutóbb, 2014-ben az EPP-nek és az S&D-nek megvolt a többsége az Európai Parlamentben, a mostani választási eredmény azonban bonyolultabbá teszi a tisztújítást, ugyanis legkevesebb három frakcióra van szükség a többség eléréséhez, ami az alkupozíciók átrendeződésével jár.
MTI
- Hirdetés -