Azt mondják az ellenzéki politikusok – legutóbb a Párbeszéd országgyűlési képviselője, Kocsis-Cake Olívio, – hogy az oroszokat meg kell fosztani azoktól a bevételektől, amikből a háborút finanszírozza: ne vegyen Magyarország gázt Oroszországból, és akkor Putyin tárgyalni kényszerül a békéről.
Tegyük fel, hogy Oroszország valóban le van gatyásodva. Ebben az esetben Kocsis-Cake Olívionak bizony igaza lenne. Pénz nélkül nincs háború, legfeljebb csak kocsmai verekedés szintjén.
A baj az elmélettel ott van, hogy az orosz jegybank 2008. óta növeli a tartalékait. Az orosz arany és valutatartalék 554 milliárd dollár volt 2020. januárjában. Ez pedig sajnos nem aprópénz.
Ettől függetlenül az ellenzék azt mondja, hogy Magyarországnak áldozatot kell vállalnia Ukrajnáért, és bizony földgázt, azt nem szabad vennünk az oroszoktól.
Hmm …
A békéért valóban minden jóérzésű embernek áldozatot kellene hoznia. Eddig egyetértek Kocsis-Cake Olívióval.
Maradt az a kicsi, ám kényelmetlen részletkérdés, hogy mivel fűtünk, és miből biztosítjuk a magyar ipar energiaszükségletét. Ez az apró részlet még láthatóan nem került felszínre az ellenzéki „agytröszt”-ben. (Értem én, hogy mindjárt egyszerre nyár lesz, de megnéztem a kalendáriumot, és az idén is télen lesz a Karácsony.)
Azt feltételezem, hogy senki nem várja el tőlünk magyaroktól, hogy a bezárt gyárak árnyékában csendben megfagyjunk azt várva, hogy az oroszok kifogynak a pénzből.
Szóval marad az alapigazság, hogy mindenkinek áldozatot kell hozni. Ebbe akár az is belefér, hogy a szövetségeseink is áldozatot hoznak a közös teherviselés nevében.
Szállítsanak Magyarországra 15 éven keresztül annyi földgázt, amennyit az oroszoktól vásárolnánk, azon az áron amennyiért az oroszokkal leszerződtünk 2021. szeptemberében, még fél évvel a háború előtt.
Tudtommal ilyen ajánlattal senki sem tolakszik a magyar kormánynál. Ugyan miért?
Hogyan? Nekik sincs elég földgázuk? Náluk már négyszeresére emelkedett az ára? Nekünk még aranyért sem adnának?
Nahát!?
Moderari
- Hirdetés -