Pénteken 21 órakor az olasz és a török válogatott mérkőzésével megkezdődik a 16. labdarúgó Európa-bajnokság, amelyen ismét szerepelhet a magyar csapat.
Michel Platini, az európai szövetség (UEFA) korábbi elnöke a szervezet fennállásának 60. évfordulójára különleges, az egész földrészen átívelő tornát álmodott meg, amely Magyarországnak is esélyt kínált a rendezésre. Budapest 2014 szeptemberében el is nyerte a társházigazda szerepét: a 2019 novemberében átadott Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcvaddöntőnek ad majd otthont.
A francia sportvezető évekkel ezelőtt még nem sejthette, hogy az ötlete milyen nehézségeket jelent majd a koronavírus-járvány kitörése miatt. Az eseményt eredetileg 13 ország egy-egy stadionjában rendezték volna, de ezen már 2017 decemberében változtatni kellett, a brüsszeli stadion építésének csúszása miatt ugyanis a belga főváros csoportmérkőzéseit és nyolcaddöntőjét az elődöntőre és fináléra kijelölt London vette át. A pandémia aztán további változtatásokra kényszerítette az UEFA-t, egyrészt a kontinensviadalt 2020 nyaráról egy évvel el kellett halasztani, másrészt idén áprilisban Bilbaót Sevillára cserélte, Dublin csoportmeccseit pedig Szentpétervárra, a nyolcaddöntőjét pedig Londonba helyezte át, mivel a két város nem tudta garantálni a szurkolók beengedését. A végül 11-re redukálódott rendező város közül kizárólag Budapest vállalta a telt házas rendezést. E tekintetben München a sereghajtó a kapacitás 20 százalékos kihasználtságával, Bukarest, Koppenhága, Glasgow, London és Róma legalább 25, a beugró Sevilla 30, Amszterdam 33 százalékot vállalt, míg Baku és Szentpétervár minden második székre enged szurkolót.
A 11 társházigazda közül csak Azerbajdzsán és Románia válogatottjának nem sikerült kiharcolnia az Eb-részvételt. A negyedszer résztvevő magyar csapat, amely először jutott ki két egymást követő tornára, rendezőként két csoportmérkőzését vívhatja hazai közönség előtt: jövő kedden a címvédő portugálokat, négy nappal később a világbajnok franciákat fogadja a Puskás Arénában, az utolsó, június 23-i fordulóban pedig a németek vendége lesz Münchenben.
A világjárvány nemcsak a helyszínekre és a nézők számára volt hatással, ugyanis felkészülve az esetleges fertőzésekre az UEFA 23-ról 26-ra növelte a keretek létszámát, a sűrű versenynaptár okozta nagyobb terhelést pedig azzal ellensúlyozza, hogy élt a szabályalkotó testület (IFAB) által ideiglenesen felkínált lehetőséggel, azaz három helyett öt csere engedélyezett a szakvezetőknek. A torna másik nagy újítása a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb európai bajnokságokban már évek óta használt videobíró (VAR) alkalmazása lesz.
A nézőcsúcs a korlátozások miatt biztosan nem dől meg, de a rekordok átírásáról a portugálok világklasszisa, Cristiano Ronaldo gondoskodhat. A Juventus sztárja mérkőzésszámban jelenleg is egyedül csúcstartó, míg az örökgóllövőlistát Platinivel holtversenyben vezeti. Ötödik részvételével szintén rekorderré válik.
A torna legnagyobb kérdése persze az, hogy július 11-én a Wembley Stadionban ki emelheti magasba Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször, szám szerint háromszor a német és a spanyol.
Az Eb legnagyobb favoritja a világbajnok és a magyarokkal azonos csoportban szereplő francia válogatott, amelyben jószerivel minden poszton világklasszis labdarúgó szerepel majd. A belgák és az angolok abban reménykednek, hogy a három évvel ezelőtti vb-elődöntő után mostanra beérett a csapatuk, és nemcsak a végjátékig jut el, hanem a csúcsra is felér.
Rajtuk kívül a címvédő portugálokat, valamint a spanyolokat és a németeket sem szabad leírni. Utóbbi kettőnél azonban sok kérdőjel van: előbbi esetében nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz az együttesre, hogy a csapatkapitány Sergio Busquets koronavírus-fertőzése miatt felborult a felkészülés hajrája, míg utóbbi márciusban korántsem teljesített meggyőzően a vb-selejtezőkön, például kikapott Észak-Macedóniától, ráadásul a szövetségi kapitány, Joachim Löw biztosan távozik a posztjáról a kontinensviadalt követően.
A – talán nem is annyira – titkos favorit pedig az az Olaszország, amelynek keretében nincsenek világsztárok, ugyanakkor 2018 szeptembere óta veretlen, azaz 27 találkozón nem talált legyőzőre Roberto Mancini egységes együttese.
A hat kvartettből az első két helyezett mellett a négy legjobb harmadik jut a legjobb 16 közé, onnantól pedig egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna egészen a július 11-i, londoni fináléig.
MTI
- Hirdetés -