Vélemény

Sebes Gábor: Kísértet járja be Amerikát

“Bár a kommunisták mindig az elnyomottakra hivatkoztak, igazából az értelmiség körében szereztek híveket. Az értelmiségben van meg ugyanis az a hajlam, hogy a gondolatokat összekeverje a valósággal, és az értelmiségben van meg a belső igény, hogy ingatag társadalmi státuszát valamiféle „titkos tudással” kompenzálja. A munkásmozgalom sok követelése jogos és előremutató volt, pl. a nyolcórás munkaidő, a fizetett szabadság, a társadalombiztosítás, a szervezkedési jog kiharcolása. A marxizmus erre telepedett rá, a munkásosztálynak világtörténelmi jelentőséget tulajdonítva. A munkásosztály vált a történelmi haladás mozgatórugójává, minden osztály és osztálykülönbség megszüntetőjévé, a társadalmi egyenlőség megvalósítójává. A vágyott egyenlőség csak a meglévő társadalmi keretek és hatalmi viszonyok erőszakos felszámolásával érhető el. Minden társadalmi konfliktust az elnyomók és elnyomottak közötti harc keretében értelmeztek. Marx egyben feltalálta a történelmi szükségszerűség fogalmát, ami lehetővé tette, hogy minden bírálót a történelem kerékkötője, reakciós stb. jelzőkkel lehessen illetni, illetve a messianisztikus hittel várt kommunizmus késleltetése miatt likvidálni lehessen. Lenin ezt kiegészítette a munkásosztály élcsapata fogalmával és megszervezésével, amely képes ezt a harcot vezetni.

A kommunizmus és vele a kommunista pártok megbuktak, a munkásosztály középosztályosodott, és nem kér a felszabadításából – illetve Kínába költözött, ott meg nehéz volna őket felszabadítani. Mégis, az eszme lényege – a felszabadítósdi, az egyenlőség ígérete, a társadalmi és hatalmi viszonyok felszámolásának és a kerékkötők likvidálásának igénye tovább élt, ahogy az önjelölt élcsapatok is újratermelődtek. Francia teoretikusok tartották életben az újkommunizmust, és az amerikai egyetemeken virágzott ki és adták tovább az újabb generációknak. Az amerikai elnökválasztást megelőző és kísérő jelenségek – az, hogy a rasszista csürhe akadálytalanul elfoglalhatta a köztereket, a rendőrség gyengesége, a cenzúra akadálytalan, sőt, örömmel fogadott bevezetése, a politikai álláspontok kriminalizálása mutatja, milyen messzire jutott Amerika a neobolsevik eszméknek való behódolásban.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.



- Hirdetés -

Hasonló bejegyzések

Szentesi Zöldi László: a kormány hamarosan bajba kerül, a Fidesz-KDNP pedig néhány év múlva visszatérhet

cs3-szerkeszto

Mandula Viktor: az arrogáns tudatlanság totális győzelme

cs3-szerkeszto

Latorcai Csaba: a kampányígéretek után jönnek a megszorítások

cs3-szerkeszto

Stefan Streit: Újra szabad a garázdálkodása a bankoknak és multiknak

cs3-szerkeszto

Májer Sándor: a falugyűlésein sem ezt ígérte, hanem egy tisztességes politizálást

cs3-szerkeszto

Hoppál Hunor: Zajlanak a mézeshetek, méltánytalan és bosszúvezérelt a győztes

cs3-szerkeszto

Moderari: A választások után egyetlen dolog tud megváltozni: az a képesség, hogy Magyarország hogyan lesz képes ebben a veszélyes világban megvédeni a saját és állampolgárai érdekeit

cs3-szerkeszto

Egy tiszás aktivista lerántotta a leplet Bárkányi Bence sötét múltjáról

cs3-szerkeszto

Moderari: Hősök nélkül (?) II.

cs3-szerkeszto